Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója
Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója Gymnasiologiátj. Magától értetődik, hogy nem hagyja ki a többieket sem, Cabán Izsákot, Ladiver Illést vagy például Zabler Jakabot, Hagymási Andrást, Johannes Czabaniust, Mathias Czabaniust, valamint másokat. Észreveszi, hogy együvé tartozásuk tudata, egyfajta felföldi hazafiság hatja át őket, amelynek Rezik hangot ad verseiben. Az ifj. Sartorius az eperjesi Friedhuber Rebekát vette el 1689-ben, amikor thorni retorika- és poétikatanár volt, Rezik disztichonban írt két versszakos, Eperjesről szóló költeménnyel köszöntötte az ijfú párt (In Eperíesinum florens- A virágzó Eperjesen [1. vsz.j, In Eperiesinum deflorescens - A hervadó Eperjesen): „Orbis Pannoniéi facta est Frangaria sidus. / Lumen delicium, gloria prima, salus..." - („A’ Pannon világtáj csillaga ő, Eperjes / Fénye tündöklő, hírnév és bőség”). Mészáros András korábban Vandrák András filozófiai rendszere (Madách, Bratislava, 1980) című monográfiájában vázolta a Kollégium magyar nyelvű filozófiájának a kibontakozását (Vandrák, Greguss, Szlávik, Serédi), s a tárgyhoz bizonyos módon újabb kötetében is viszszatért (A marginalitás szelíd bája. Arcképek a reformkori magyar filozófiából. Kalligram, Pozsony, 1994), a konferencián a témát a Filozófia na prešovskom kolégiu v 19. storočí a dielo Andreja Vandráka című áttekintő egybefoglalással világította meg (109-115). J. Sošková Greguss Mihály esztétikájának európai kapcsolatait mélyítgeti (137-145). P. Himiö lényegbevágóan szól hozzá az eperjesi Kollégiumban színre vitt drámairodalom kérdéséhez, elsősorban Cesnaková-Michalcová, M.: The Staging of a New Years Play at Prešov (Eperies) in Eastern Slowakia in 1651. Theatre Research International, vol. 18. no. 3. 161-172 alapján. Helyesbít több régebbi állítást, s rátér a két világháború közötti színielőadásokra, amelyeket a Kollégium diákjai játszottak. A 300. évforduló kötetében M. Michalcová- Cesnaková a kérdéskörben jól tájékozott, szakszerű hozzászólását (Divadelný život na prešovskom kolégiu; 261-269) is ajánlhatjuk, s Fabiny Tibor vagy az újabb magyarországi irodalom (Varga Imre, Kilián István) gazdag anyagot vonultat fel. R. Matlovič: Prešovské evanjelické kolégium a rozvoj geovedného bádania a edukácie (117-127) című katalógusszerű, de hasznos felsorolásában a természetrajzi irányultságú kollégiumi tanárok és hajdani diákok névsorát adja közzé. 126
