Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója

Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója A korrajzot P. Kónya egészíti ki a városnak (Prešov - mesto Eliáša Ladivera, 51-60) a Kollégium sorsával egybekötött virágzásával, visz­­szahullásával és ájulásával Ladiver Illés jelenlétének két évtizedében; a leírásnak fontos tartozéka a hivatkozások tára. Greguss Mihály esztétikájának a megközelítéseiből - úgy tűnik, hogy mindegyik a továbbiakban feltüntetett anatológia szlovák nyelvű szemelvényeire épül (ezek közül kettőben az anatológiában egy he­lyütt sajtóhibás Compedium címjelölést veszik át; COMPENDIUM AES­­THETICAE usui auditorum suorum edidit Michael Greguss Collegii A.C. Eperiensis Professor P.O. CASSOVIAE, Typis Caroli Werfer Aca­­demiae Typographi. 1826) - J. Sošková tanulmányát választjuk (Esteti­ka Michala Greguša, 125-132). Ebben helyesen ítéli meg Greguss ta­nárának, Bouterweknek, Krugnak s még Schelling eszméinek is a ha­tását. Az esztétikainak nála Kanthoz viszonyítva pragmatikusabb, a tartalom és a forma egymáshoz illeszkedő egységének s a megjele­nítés jelszerűségének modern felfogását véli sajátjának. Szerinte Greguss az ízlés egyéni jellegét annak időbeli, nemzeti, kulturális, val­lási függőségében fogja fel. A kötetet a 19. század első harmadának esztétikai gondolkodását alkotó módon szintetizáló kísérletnek minő­síti, mint kézikönyvet színvonalas adaléknak tartja a közép-európai és az európai esztétika összefüggésében. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem két kutatójának be­számolója (Papp Klára: „Kegyessé tesz Debrecen és bölccsé". A deb­receni Ref. Kollégium tanárainak oktatási elképzelései a XVII-XVIII. században; 109-116; Barta János: Pethe Ferenc, a debreceni Kollé­gium diákja [Greguss Mihály idó'sebb kortársa], 147-156) érzékelte­ti a különbséget a református kollégiumok és az eperjesi között, gya­korlatibb beállítódásuk, az angliai és a németalföldi egyetemjárás s mindezzel kapcsolatban a természettudományok, a gazdaságtudo­mány és az orvostudomány iránti érdeklődés, valamint a tudományok magyar nyelvű művelése és a magyar tankönyvek korai megjelenése által. (Greguss társítása az ülésen s a kötetben születésének 200. évfordulójával indokolt.) 6. mykologické dni na Slovensku. Život a dielo Friedricha Hazslin­­szkého (1818-1896). Zborník referátov. Zost. M. Repčák - M. Vozárová. Spoločnosť slovenských mykológov, Prešov, 1996, 38 p.) 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom