Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója

Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója 1996 szeptemberében tartották meg Eperjesen a 6. Országos Mi­kológiái Napokat az ünnepelt halálának századik évfordulójára emlé­kezve. A Kollégium fejlődésével és Hazslinszky életpályájával ismer­tet meg minket P. Kónya korrajza és pályaképe (Prešovské evan­jelické kolégium počas pôsobenia Friedricha Hazslinszkého [1846-1896], 4-10; Friedrich Hazslinszky [1818-1896], 11-14). A díszes kiadású gyűjtemény tartalmazza az európai hírnevű természet­­tudós munkáinak teljes bibliográfiáját (J. Repčák 1965, kiegészítette és átdolgozta: P. Mártonfi, P. Lizoň és M. Repčák, 30-35). A terjedel­mesebb szakmai taglalás K. Bacigálová munkája (Prínos Friedricha Hazslinského k poznávaniu mikroskopických húb Slovenka, 20-25); életét és tudományos vizsgálatait együttesen veszi szemügyre I. Hrabovec (Friedrich Hazslinszký - život a dielo, 15-17). Hazslinszky Frigyes megalapozta Magyarország virágtalan növé­nyeinek, gomba- és mohaflórájának a kutatását. A késmárki születé­sű tanár és tudós családja a Sáros megyei Hazslin községből szárma­zott (eredeti családi nevük Soltys vagy Keve is), s már 1698-ban ne­mességet nyert. Tanulmányait Késmárkon, mint jogot hallgató egy évig Sárospatakon, Késmárkra visszatérve a filozófiai-teológiai osztá­lyokban, később Debrecenben végezte, s harmadfél évig matamatikát és fizikát hallgatott a bécsi politechnikumban. Nyelvtudása a héberig ért, s nemcsak a botanikát művelte, hanem a matematikát is, s ott­honos volt a geológiában s ásványtanban. Az oktatáson kívül 1845- től a Kollégium könytárát, természetrajzi gyűjteményét rendezi, azt fá­ból készült ásványmodelljei által gyarapítja; herbáriuma töredékekben maradt ránk. Hazslinszky kétszer volt a főgimnázium igazgatója s tíz­szer a Kollégium rektora (e tisztség mindig egy tanévre szólt). Van­drák Andrással és diákjaival együtt részt vett 1849-ben a kassai-he­gyi csatában. A jeles főgimnáziumi tanárnak, európai hírű botanikus­nak, az MTA továbbá több hazai és külföldi tudós társaságnak tiszte­letbeli, rendes vagy levelező tagjának I. Ferenc József 1890-ban a „hazslini” előnév használatát adományozva erősítette meg régi ne­mességét. A Hazslinszky Frigyesről megemlékező ülésen és az ezt követő ün­nepségen és ismeretterjesztő kiránduláson jelen volt két ükunokája nejével Bupadestről. Rokonságának több tagja a második világhábo­rú végéig Eperjesen élt; öccse, Tamás a Kollégium tanára volt. Sírem-123

Next

/
Oldalképek
Tartalom