Zalabai Zsigmond (szerk.): Eperjes, Eperjes, te tünde, te régi. Vers- és képkoszorú a hetvenöt éves Zeman László tiszteletére (Somorja, 2003)

Utószó helyett avagy

Versre vezérlő kalauz

Ez a belső használatra szánt, bennfentes irodalmároknak címzett, Zeman László köszöntésére megjelent kisded antológia, az Eperjes, Eperjes, te tünde, te régi, a dolgok természete - és többféle nyomós ok közrejátszása folytán - nem tartalmaz(hat) sem alapos filológiai apparátust, sem terjedelmes utószót. Fontosnak tartjuk azonban - legalább dióhéjban - az alábbiak közlését:

1) A szerzőkre vonatkozó életrajzi-bibliográfiai adatokra nézve - a Szinnyeivel kezdődő egyéb irodalmi lexikonaink mellett - 1. a Csanda Sándor szerkesztésében megjelent Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikonát (1981), továbbá a Fonod Zoltán szerkesztésében napvilágot látott adattárat, A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona, 1918-1995 c. munkát (1997).

2) Az Eperjesre vonatkozó roppant gazdag történeti irodalomból, esszéisztikus városképből mint "versháttérként" szolgáló anyagot legalább az alábbi müveket ajánljuk a tisztelt Olvasó figyelmébe:

a) Tóth Sándor: Sáros vármegyéé monográfiája I. (Bp. 1909), II, (uo. 1910), III. (uo. 1912);

b) Gömöry János: Az eperjesi ev. kollégium, 1531-1931. Prešov, 1933;

71