Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Rabec István: Titkos magyarok. A nyelvvesztés és identitásvesztés összefüggései
54 Rabec István Gereben Ferenc 2005. Olvasáskultúra és identitás. Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus Kiadó, Budapest Gyurgyik László 1994. Magyar mérleg. A szlovákiai magyarság a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Kalligram. Pozsony Gyurgyik László 2002. /Az asszimilációs folyamatok elméleti és empirikus megközelítése a szlovákiai magyarság példáján. In: Társadalom - tudomány. Tanulmányok a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport műhelyéből. Szerk. Gyurgyik László-Kocsis Károly. Kalligram. Pozsony. 11-31. Kocsis Károly 2003. 4 Kárpát-medence változó etnikai arculata (1998-2002). Kisebbségkutatás 4. szám. Pataki Ferenc 1997. Nemzetkarakterológia? Magyar Tudomány. 1997/2. 177. Puskás Tünde 2000. Nyelv, identitás és nyelvpolitika Európában. Fórum Társadalomtudományi Szemle. 2000/1.69-85. Rabec, Stefan 2003. Emberek a határon. A nyelvvesztés és nyelvleépülés vizsgálata szlovákiai egyetemisták körében. Szakdolgozat. Bratislava FF UK. Ságvári Bence 1999. Létezik-e európai identitás? Kisebbségkutatás 1999/1. 78—80. p. SÁNDOR Anna 1998. A kétnyelvűség és a nyelvcsere egy szlovákiai magyar beszélőközösségben. In: Tanulmányok a kétnyelvűségről. Szerk. Lanstyák István-Simon Szabolcs. Kalligram. Pozsony. 103-115. Skutnabb-Kangas, Töve 2000. Menšina jazyk a rasizmus. Kalligram, Bratislava Jegyzetek 1 Erdélyben, Kárpátalján. Felvidéken, Vajdaságban és Magyarországon. 2 Ez a réteg megfoghatatlan, a cenzusok nem képesek megragadni, hiszen nem adnak lehetőséget a kettős, illetve a többes identitás jelölésére. Többek között ennek köszönhető, hogy ezt a réteget nem is vizsgálták. A Szlovákiában végbemenő asszimilációról születtek ugyan írások (lásd pl. Gereben 1999; Gyurgyík 1994. 2002; Puskás 2000; stb.), de a szlovákiai magyar beszélőközösségnek azokra a marginális tagjaira, akik már elindultak a nyelv-, illetve identitásvesztés útján, az említett írások csupán utalnak, részletesen azonban nem térnek ki (vö. Gereben 1999: 53). Sajnos nyelvészeti jellegű kutatások is hiányoznak. Sándor Anna (Sándor 1998) folytatott kutatásokat Kolonban a nyelvcserét illetően, de a jelenséget csak közösségi szinten vizsgálta. 3 Ez a csoportosítás a magyar etnikumhoz, kultúrához és nyelvhez, való viszonyulásuk alapján történik. nem pedig annak alapján, hogy a leépülő nyelvet mennyire használják. 4 Sajólenke (szik. Lenka) névnek hivatalos magyar alakja a szlovákiai „táblatörvény” alapján: Lenke (a szerk.). 5 Kitalált név. Az adatközlők anonimitása érdekében a neveket kódoltam. 6 A felvidéki magyarok magyarországi nemzettársaikat is erős kritikával kezelik Az egyik legtöbbször visszatérő vélekedés szerint az. anyaország polgárai beképzeltek, lenézik a szlovákiai (és általában a határon túli) magyarokat. (Gereben 2001: 56)
