Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)

N. Markó Julianna: A beszédészleléshez való viszony és a nyelvhasználat összefüggései

A BESZÉDÉSZLELÉSHEZ VALÓ VISZONY ÉS A NYELVHASZNÁLAT ÖSSZEFÜGGÉSEI

N. MARKÓ JULIANNA

„Aszonliík, gyiinek valami régisdkkutatók, vagy mi a nyavala" így fogadott Cscsztrcgen az egyik háznál a gazda bennünket, akik a helyi beszédszokásokról szerettünk volna többet megtudni.

1. A 2001-ben rendezett IV. Dialektológiai Szimpozionon a szombathelyi főiskolások terepgyakorlatainak tapasztalatairól szóltam. Egy tantárgypedagógiai szempontból érdekes és hasznos vizsgálatot végeztem a nyelvjárásgyűjtők kérdezéstechnikájához kapcsolódva. Elemzésem tárgya az a bizonyos humán dimenzió, azaz a beszéléshez való viszony, a beszélőtípus és a nyelvhasználat összefüggése volt. „A humán dimenzió, illetőleg a humán nyelvészet szószerkezetek terminológiai újítások, melyekben a human jelző összefoglaló keretre utal: olyanra, amely magába foglalja a szocio-, pszicho-, neuro-, etno-, folklór-, antropoelőtagú lingvisztikákat.” (Juhász 2001: 149.)

Az akkori 1990— 1991 -ben felvett és általam lejegyzett korpuszt (kb. ötven órányi) ebben a dolgozatban is felhasználom kontrollanyagként, emellett saját, egyénileg végzett Szombathely környéki gyűjtéseimet is (kb. kétszáz órányi).

A mostani felvételek 2002 tavaszán Dél-Zalában készültek egy főiskolai terepgyakorlat alkalmából (negyvenöt órányi használható éhből). A helységek: Páka, Csömödér, Lendvadedes, Zebecke, Nova, Zalaszombatfa, Bödeháza, Csesztreg, Szentgyörgyvölgy, Kerkateskánd, Szijártóháza, Gáborjánháza. Archaikus nyelvjárású vidék ez, ahol negyvenkilenc adatközlőt hallgattunk meg. Nyilván 100-200 adatközlő sem elég ahhoz, hogy az úgynevezett beszéléslélektani kérdésekre megnyugtató választ adhassunk, mégis remélem, hogy közelebb kerülök a valósághoz, ha a fentiekben felsorolt nyelvi megnyilatkozásokat felhasználom. Ugyanaz az alapállásom, mint mindig: tetten érni az embert a hitelességet keresve. (Persze a hiteles vallomástevőhöz hiteles vallató is szükségeltetik, de ezzel itt most nem foglalkozhatok.)

2. Valljuk be, mindannyian, akik az élőnyelvet vizsgáljuk, sokszor éreztük merésznek, túlzónak, elhamarkodottnak, ha 9-10 adatközlő alapján következtettünk egy település nyelvjárására, beszélt nyelvére. Megzavart, ha valaki kilógott a sorból, a százalékos kimutatásból. Szabó Géza szavaival: „féltünk a diszharmóniától.” Hogy képzeli a 88 éves parasztember hat elemivel, hogy nem totális archaizmusokat produkál, pedig elvárnánk, és hogy képzeli a 70 éves. polgárit végzett férfi, hogy szinte teljesen nyelvjárásban beszél.

Tehát a lényeg: ne legyen prekoncepciónk. Ebben a teleologikus mechanizmusban az ember az abszolút változó. És máris itt vagyunk a beszéléshez való viszonynál. Azaz, legyen az illető bennszülött pesti vagy kiskundorozsmai - nyelvi magatartását a beszédhez, beszéléshez való viszonya fogja elsődlegesen meghatározni. Alátámasztja ebbéli meggyőződése-