Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Szabómiháyl Gizella: A szlovákiai magyar nyelvtervezés kérdései. Standardizálás és kodifikálás
A .szlovákiai magyar nyelvtervezés kérdései 31 sajátos alcsoportot alkotnak a korábban -fala utótagú nevek. Az 1994-es jegyzékben valamilyen oknál fogva a hiperkorrektnek minősíthető -falva utótag szerepel: Oldalfalva ~ Oldalfala"'. Balogfalva - Balogfala. b) A szlovák megnevezés mintájára létrejött olyan alakok bukkannak fel, amelyek nem voltak soha hivatalosak; az említett Kaposkelecsény-en kívül ilyenek még: Diószátony (Orechová Potôii, hiv. Diósförgepatony); Gömöralmágy (Gemerský Jablonec, hiv. Almágy), Sz.lovákájliely (Slovenské Nové Mesto, hiv. Ujliely)." c) Egyéb, egy-egy hangot érintő váltakozás, illetve egybe- és különírási gondok jellemzik az alábbi helységneveket (az első helyen az 1994-es jegyzékben szereplő forma van): ♦ n ~ ny Pólyán - Pólyány (Poľany), Agcsernyő ~ Agcsernő (Čierna), Tiszacsernyó' ~ Tisza c ser nő' (Čierna nad Tisou), Lukanénye - Lukanyénye (Nenince), Szécsénke ~ Szécsényke ~ Ipolyszécsénke ~ Ipolyszécsényke (Sečianky)12. ♦ rövid és hosszú magánhangzók: Zselíz ~ Zseliz (Želiezovce), Perbenyik ~ Perbenyík (Pribeník), Lökösháza - Lőkösháza (Levku.ška)1'. ♦ egybe- és kiilönírás: Mokcsamogyorós ~ Mokcsa-Mogyorós, Mátyócvajkóc ~ Mátyóc- Vajkóc.N Az idézett, a példákhoz hasonló variabilitás mutatható ki az itt nem tárgyalt egyéb szlovákiai földrajzi nevek (domborzati és tájnevek), illetve intézménynevek körében is. Fentebb már felmerült a kérdés, hogy ilyen esetekben kinek kell végeznie (vagy ki végezheti) a kodifikációt (és a kivitelezést). A tárgyalt lexikális elemek egy jelentős része (a földrajzi nevek és egyes intézménynevek, illetve intézménytípus-nevek) esetében csak akkor lehet valóban sikeres a kodifikáció. ha abban a kodifikálandó elem jellegétől függően magyar (szlovákiai magyar és magyarországi) és szlovák nyelvészek és más szakemberek (pl. földrajztudósok), az illetékes hatóságok képviselői, sőt politikusok is bekapcsolódnak. Továbbá a kodifikáció során egy nagyon fontos szempontot is figyelembe kell majd venni: ez pedig az ún. államközpontú névadás és -leírás felcserélése a Kárpát-medencei központúval.15 Irodalom C/iHUt.KA Imrh 1999. Szlovákiai települések magyar-szlovák és szlovák-magyar nevei. Madách-Posonium. Pozsony/Bratislava Deme László 1970. Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról. Madách. Bratislava Faragó Imre 2001. A magyar névhasználat változásai a Kárpát-medencét ábrázoló térképeken. Geodézia és Kartográfia. 1. rész: http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2001/01/2.htm 2. rész: http://www.fomi.hU/honlap/magyar/szaklap/2001/02/3.htm Hajdú-Moharos Józsee-Hevesi Attila 1996. A Kárpát-Pannon térség tájtagolódása. In: Pannon enciklopédia. Magyarország földje kitekintéssel a Kárpát-medencére. Szerk. Karátson Dávid. Kertek 2000. Kiadó, Budapest. 274-285. Haugen, Einar 1966/1989. Nyelvészet és nyelvi tervezés. In: Nyelvi tervezés. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor. Universitas Kiadó, Budapest. 11-29.
