Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Török Tamás: Tipológiai vizsgálatok Ipoly mente helyneveinek körében
Tipológiai vizsgálatok Ipoly mente helyneveinek körében 157 döntöttem úgy. hogy annak ellenére, hogy önállóan nem szerepel helynévként, mégis megnevező funkciójú (pl. AIsó/fellwld. Belso/féllwld. Nauv/soniosok. Őree/elletésekI. Öt utótag esetében helynévalkotó szerepű névszójel is befolyásolta döntésemet. A hely valamely tulajdonságát ötvenhat névrész fejezi ki. Huszonhat a denotatum méretét (pl. Hosszú/fölelek, Kis/fők. Mélv/árok). négy az anyagát (Homok/szőlők. Kövecses/tó. Mahér/homoka. Vas/hidak). kettő a színét (Fehér/út. Sárea/nart). 6 pedig a korát (pl. Őrev/elletések. Ui/heev) jelöli. Kilenc funkcionális névrész a hely alakjára utal (pl. Kerek/domb. Maloin/xröe. Tövises/szev). Fentebb az irtással kapcsolatban már szóltam arról, hogy a névrész funkciójának meghatározásakor fontos szerepet játszik bővítményrészi vagy alaprészi helyzete. Az alaprészek ugyan az esetek nagy részében fajtajelölők, kivételként azonban megemlíteném a szeg/szög utótagot, amely véleményem szerint elsősorban a hely tulajdonságát (alakját) fejezi ki. Ugyanez érvényes az anyagjelölő homoka utótagnál is. A tulajdonságot kifejező névrészek közül hat a terület funkcióját, működését (pl. Apáti/kút. Kis/kúl. Navx-homoki/kút) nevezi meg. Mivel a künn a vizsgált területen ’vízlelő hely’ jelentésben használják a funkciót kifejező névrészek csoportjába soroltam. Többek között azért, mert vizsgálatom kiderítette, hogy jelölhet mesterséges alakulatot (betongyűrűvel kirakott fúrt kutat, pl. Apáti/kút [Szalkaj), illetve forrást (Hecz/kiita (Szálkái, Kiityika [Lontó]). Nem egyedi, csak az Ipoly mentén előforduló jelenséggel van dolgunk, hasonló eredményre jutott Vörös Ottó Vas megye vízrajzi közneveinek vizsgálatakor (Vörös 1999: 78). Három funkcionális névrész a terület egyéb tulajdonságát jelöli (Holt/lnolx. Kopasz/erdó', Konasz/nart). A hely külső dolgokhoz való viszonyával hatvanhat névrész kapcsolatos. A terület jellemző növényzetéről hatvanhat (pl. Arvalánvliaias/domb. Kender/földek. Szó'ló/bevv). állatvilágáról nyolc (pl. Báránv/rét. Disznó/legelő. Farkas/hmkak). az ott lévő építményről pedig öt (pl. Maloin/oldal. Pince/sort névrész ad információt. Birtoklással, használattal harminchat (pl. Allami/erdő. Bím/földek. Ersek/tó). a terület eredetével pedig egy (Kocx/árok3) névrész tájékoztat. Más helyhez való viszonyítás kilencvenkilenc névrész funkciója. Az objektum valaminek a része viszonyt egy névrész tartalmaz (Vende/szöv). A hely pontos elhelyezkedését hatvannyolc (pl. Halomi/dőlő. Navv-lionioki/kiítI. irányát hat (pl. Maiorostvára/dűlő. Sárra/iáró). viszonyított helyzetét huszonnégy (pl. Alsó/díílők. Belxő/félbold. Felső/Lehen) névrész fejezi ki. Az egyik legérdekesebb kategória a többféleképpen elemezhető neveké volt. Összesen tizenegy olyan nevet vizsgáltam, ahol a bővítményrészek funkcióját bizonytalan információk miatt nem tudtam meghatározni. Lássunk néhány példát! Farkas/heev - Nem jutottam olyan adat birtokába, amely megerősítené, hogy a Farkas családnak lettek volna a területen földjei. Természetesen ez nem dönt egyértelműen az állatvilág megjelölése mellett. Ha állatnévről lenne szó. megbízható adatok nélkül akkor sem tudnám biztosan kizárni az eseménynévi kategóriába való sorolást. Juli/tae - A kijelölt névrész egyértelműen személynév, de sem írásos, sem szóbeli adat nincs, ami megerősítené a birtoklás tényét vagy a Julival történt eseményt. Tál/mái - A kijelölt népnévi névrész esetében fennállhat a birtokosra, illetve egy eseményre való utalás. Török/huk - Adatközlőim információi szerint a török korszakból származó alagút bejáratát jelöli a név. Eszerint a kijelölt névrész tehát eredetre utal. Én kétkedve fogadom ezt a
