Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)

Török Tamás: Tipológiai vizsgálatok Ipoly mente helyneveinek körében

158 Török Tamás népetimológiás magyarázatot. A területen előfordul a Török családnév, de ha a török idők­ből származik is a név, nem zárhatjuk ki az eseményre való vonatkozást sem. A Banya/lö előtagjának funkcióját nem sikerült megállapítanom, ezért a kategorizálha­tatlan nevek csoportjába soroltam. Befejezésként szeretnék néhány szót ejteni a funkcionális-szemantikai és a lexikális­­morfológiai elemzés, illetve az ebben használt kategóriák összefüggéseiről. Helyneveim lexikális-morfológiai vizsgálatánál a funkcionális-szemantikai hátteret vet­tem figyelembe. Hoh-mann István véleményét, miszerint a funkció (a kifejezendő tartalom) teremti meg a kifejezés alaki eszközeit (Hoitmann 1993: 62), Ipoly menti kutatásom is alá­támasztja. Elemzésemben megpróbáltam következetes lenni, tehát bizonyos lexikális-mor­fológiai kategóriáknak tartalmilag (a besorolt helyneveket illetően) egyezniük kellett néhány funkcionális-szemantikai kategóriával. Például ha a névrész funkciója a hely megnevezése, mivel „[mjegnevező funkcióban mindig valódi helynév áll” (Hoffmann 1993: 47), akkor a lexikális elemzésnél nem kerülhet máshova, mint a helynevek, illetve a helynévi származé­kok kategóriájába (Mank/lievx. Hosszií/Homok). A hely viszonya más helyhez funkció ese­tén is csak a viszonyított helyzetet kifejező névrészeknél (Alsó/cliíló'k. Belsó/félhold) jöhet számításba más lexikális kategória, mint a helynévi származékoké. Elemzésem látszólag ellentmondásba kerül a HoFFMANN-féle rendszerezéssel, melyből kiindultam. Hoffmann István azon lexikális elemeket veszi számba, amelyek szerepet ját­szanak a helynevek, illetve a funkcionális névrészek felépítésében (Hoffmann 1993: 57). Te­szi ezt szójelentéstani szempontok alapján, s ahol lehet (hajói értelmezem) a névrész köz­­szói jelentéséből kiindulva (i.h.). Alkalmazva a fenti szempontokat elemzésem abban más, hogy az egyrészes helynevek, illetve a megnevező funkcióban álló névrészek (lásd a fenti példákat) esetében nem a közszói jelentésből indulok ki. Következetesen szem előtt tartva a funkcionális szempontot - az egyrészes helyneveknél a megnevezést - a helynévi szárma­zékok közt vizsgálom őket. Kivételt csak a személynévi eredetű egyrészes helynevek képeznek (Ágota, Bencék) mi­vel megnevező funkciójuk ellenére a személynevek lexikális-morfológiai kategóriába kerül­tek. Bár a Bencék keletkezéstörténetileg valószínű helynévképzővel alakult név, s ez még in­kább az egyrészes helynévi csoport melletti döntést indokolná. Személynevek esetében azonban nem tartom célszerűnek, hogy más-más lexikális-morfológiai osztályba kerüljenek. A funkcionális-szemantikai osztályozás többféleképpen elemezhető neveinek nagy több­ségét gond nélkül besoroltam a lexikális-morfológiai kategóriák megfelelő csoportjaiba. Akadt azonban néhány, amelyeknél adatok hiányában nemcsak a névrészfunkciót. de az adott névrész szófaj tani hovatartozását nem sikerült meghatároznom (pl. Farkas/heex. Tö­­rök/lxuk). Ezért a lexikális-morfológiai kategóriák közé is beillesztettem a többféleképpen elemezhető nevek csoportját. Irodalom Balogh Lajos 1997. A földrajzi köznevekre')/. In: Szavak-nevek-szótárak. írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. Kiss Gábor-Zaicz Gábor. MTA Nyelvtudományi Inté­zete, Budapest. 36-39. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom