Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Török Tamás: Tipológiai vizsgálatok Ipoly mente helyneveinek körében
Tipológiai vizsgálatok Ipoly mente helyneveinek körében 155 Összesen 146 egyrészes helynevet vizsgáltam. A pusztán megnevező funkciójú nevek (31) elhomályosult jelentésük vagy keletkezéstörténeti okok miatt kerültek ebbe a csoportba. Pl.: Béxztók, Boszos, Csáradok, Dána, Duna, Dutkcís, Felemás, Fisér, Ipoly. A fajtajelölő egyrészes nevek (32) szinte kizárólag földrajzi köznevek tulajdonnévvé válásával jöttek létre. Pl.: Berek, Csapás, Forrás, Gátak, Gödör, Halom, Lápa, Major, Pást, Pástok, Szőlőik. A Szőlők szerintem nemcsak az ott lévő növényzetre utal, hanem elsősorban egyfajta művelési ágat jelent, ezért sorolom a hely fajtáját jelölők közé. A hely sajátosságát kifejező nevek (20) attól függően, hogy milyen tulajdonságot jelölnek csoportokra oszthatók. A terület méretére három (Hosszúak, Hosszúk, Rövidek), alakjára egy (Nyergesek), egyéb tulajdonságára, elsősorban az anyagára öt (Homokok. Tőkés, Hantosok, Kavicsos, Köves), funkciójára pedig tizenegy (pl. Bánya, Delelő, Dögtemető, Kőzúzó) egyrészes helynév utal. A terület külső dologhoz való viszonyát 46 helynév jelöli. Ezen belül öt a birtoklással, használattal (Állami, Bakák, Štátni. Proletárok. Proli), 27 a hely növényzetével (pl. Almás, Büros, Egeres, Galagonyás. Kökényes), nyolc az állatvilágával (pl. Bagók, Békások, Verebes), kettő az ott lakó emberekkel (Fazekasok. KoUlusasszonv), három a hely eredetével, kialakulásával (Irtás, Irtványok, Pótlékokkapcsolatos. A más helyhez való viszonyt kifejező helynevek (14) közül egy a hely viszonyított helyzetét (Alsóak), egy irányának megjelölését (Hfd+felé ), tizenkettő pedig a hely pontos elhelyezkedését (pl. Gödriek, Kis-keszei+lwtárnál, Tabán+fölötl) fejezi ki. Az egyrészes helynevek közül három a többféleképpen elemezhető nevek csoportjába került: Ágota - Tanya a lontói határban. A megnevezett személy birtokviszonyára azonban nincs adatom, tehát elméletileg esemény is motiválhatta a névadást. Bencék - Az átkutatott forrásanyagban, s a terület történetére vonatkozó irodalomban sem találtam utalást arra. hogy a fenti név esetében a birtokviszony jelölése mellett dönthetnék. Egy Bence nevű emberrel kapcsolatos esemény is lehetett a névadás motivációja, de erre sincs adatom. Keletkezéstörténeti szempontból meg kell említenem a -k többesjelet. A helynévalkotásban betöltött szerepe a földrajzi köznévi utótag helyettesítése vagy az összefoglalás. illetve a megosztottság kifejezése (Hoffmann 1993: 83-4). Az előzmények ismeretében (KF2: Benczehegy. Bv: Bencze. Phsty: Bencze. PM: Bencze : Kolíska. KM: Kolíska. É: Bencék) kijelenthető, hogy a fenti helynévben az utótag helyettesítéséről van szó. A névformáns jelenléte ugyan a megnevező funkciót erősíti, de a motiváció bizonytalan volta miatt a földrajzi nevet mégis a többféleképpen elemezhető kategóriában vizsgálom. Pokolfa : Pokófa - Szántóföld, melynek sarkában lévő topolyfára - adatközlőim szerint - felakasztotta magát valaki. Számomra ennek ellenére gyanús, hogy a hellyel kapcsolatos esemény lett volna a névadás motivációja, többek között azért, mert a FNESz a pokol taggal kapcsolatban a szurokfőzést, illetve a hely talajának fekete színét említi (FNESz 2: 359). Kétrészes nevek A kétrészes nevek esetében az alaprész és a bővítményrész funkcióját külön-külön vizsgáljuk. Ugyanaz a névrész lehet az egyik név utótagja, míg a másik névben előtagként szere-