Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Gyurgyik László: Miben segítheti a nemzetiségkutatás a szociolingvisztikát?
12 Gyurgyík Lei szí ó ben kiemelt hangsúllyal a 2001. évi népszámlálás adatairól lesz szó, mivel az elkövetkező' évek nemzetiségvizsgálatai elsődlegesen ezekből meríthetnek legtöbbet. A 2001-es cenzus nóvuma, hogy: ♦ községsoros, anyanyelv szerinti adatok is nyilvánosságra kerültek. Ily módon a nemzeti kötődés e két mutatója segítségével komplexebben megvizsgálható a települések etnikai szerkezete. ♦ A demográfiai adatok közül a legmeghatározóbb a vizsgált népesség korcsoportok szerinti megoszlása. Míg az 1991 -es és a korábbi népszámlálásokból jó esetben a járási szintű ötéves korcsoportok szerinti megoszlás adataival rendelkezünk nemzetiségek szerint, 2001-ből községsoros adataink is vannak. Azaz az egyes települések esetében korfa segítségével kézzelfoghatóan vizsgálhatjuk e települések „etnikai perspektíváját”, megfigyelhetjük, hogy a fiatalabb korcsoportok felé haladva a vizsgált településeken hogyan változik pl. a magyarok aránya. Ez azért is kiemelkedő jelentőségű, mivel az azonos vagy hasonló nemzetiségi összetételű településeken jelentős mértékben eltérő korösszetétele lehet az egyes nemzetiségeknek, továbbá a nemzetiségi és az anyanyelvi adatok egybevetése révén (korcsoportok szerint) a kétnyelvűség eltérő mintázataival is találkozhatunk. Hasonló módon vizsgálhatjuk települések szintjén az egyes nemzetiségek iskolai végzettségének eltéréseit, társadalomszerkezetének, felekezeti, családi összetételének különbségeit is. Harmadsorban arról is szólni szeretnék, ami ugyan nem hangzott el kérdésként megfogalmazva a szociolingvisztika irányából a szociológia felé, de az egyszerű adattovábbításnál, adatcserénél nagyobb mértékben segítheti elő a két tudomány közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ebbe az irányba vezethet: ♦ Egyrészt a társadalomtudományi vizsgálatok során kimunkált és hasznosnak bizonyult elméletek, modellek, mutatók, kategóriák közkinccsé tétele. A korábbiakban is voltak és napjainkban is vannak olyan kategorizációk, tipológiák, amelyeket fokozatosan az egyes társdiszciplínák átvettek egymástól a nemzetiségkutatások területén. Ilyen például a nemzetiségek által lakott területek tipológiája, amely a szlovákiai településeket az ott élő magyarok száma, aránya alapján négy kategóriába sorolja, (szórvány, kisebbségi, enyhe, erős magyar többségű). Hasonlóan termékenyítő lehet az asszimilációs folyamatok vizsgálata során kialakított tipológia alkalmazása is nyelvészeti kutatásokban. ♦ Másrészt a nemzetiségkutatás, nemzetiségszociológia egyes ágaiban meghonosodott kérdésfelvetések adaptálása, amely termékenyen befolyásolta az egyes társadalomtudományokat. Ezek közé tartozik a torz, hátrányos, az országoshoz képest jelentősen kedvezőtlenebb kisebbségi helyzet okainak vizsgálata.4 A lokálisan vagy regionálisan előnyös, illetve hátrányos helyzet vagy ennek változása is nem kis mértékben járulhat hozzá a nyelvi szokások változásához, a kisebbségi nyelv visszavonulásához vagy éppen térhódításhoz bizonyos területeken. Előadásomban a szociológia és szociolingvisztika kapcsolatának néhány aspektusát próbáltam szubjektiven vázolni, kiragadva néhány általam fontosnak tartott területet. Minden bizonnyal erről a kérdésről még árnyaltabb képet lehetne nyújtani más kutatók tapasztalatainak a megismerésével. Legalább ennyire izgalmas feladatot jelentene annak végiggondolá-
