Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Gyurgyik László: Miben segítheti a nemzetiségkutatás a szociolingvisztikát?
Miben segítheti a nemzetiségkutatás a szocioHngvisztikát? 13 sa is, hogy miben segítheti a szociolingvisztika a szociológiát. Ez azonban egy másik eló'adás vagy tanulmány tárgyát képezhetné. Irodalom Babbie, Earl 1995. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest Disman, Miroslav 1993. Jak se vyrábí sociologická znalost. Univerzita Karlova, vydavatelství Karol intim, Praha Gyurgyík László 2005. A szlovákiai magyarság társadalmi szerkezetének alakulása 1980-2001 között. In: Folyamatok a változásban. A hatalomváltások társadalmi hatásai Közép-Európában a 20. században. Szerk. Ablonczy Balázs-Fedinec Csilla. TLA. Budapest Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2001. Základné údaje. Obyvateľstvo. SUSR Bratislava 2001. Wardhaugh, Ronald 1995. Szociolingvisztika. Osiris-Századvég Kiadó, Budapest Jegyzetek 1 A kutatások a gyakorlatban, a fentiektől eltérően az eredmények közzétételével zárulnak. Ezzel mi itt nem foglalkozunk. 2 Erre példa a településen fészkelő gólyák és a születések gyakorisága közti kapcsolat. Ennek természetesen nem az az oka, hogy gólyák hozzák a csecsemőket, hanem az, hogy a falvakban több a gólya, és általában magasabb a gyerekszám is (lásd Babbie 1995: 478-479). 3 Meg kell jegyeznünk, hogy a korábbi adathiányos világban nem volt ismeretlen a kisebbségkutatók között egyfajta struccpolitika, mely megkérdőjelezte az adatok megbízhatóságát, s ezáltal a kisebbségi valósággal való szembenézést elutasította. Azonban a 90-es évek jelentős mértékű magyarságfogyása jórészt kijózanította a valós folyamatokkal való szembenézést elutasítókat. 4 A korábbi időszakot jelentősen fölülmúló mennyiségű, többek között lokális szintű adat segítségével a települések szintjén is kimutatható, hogy a magyar közösség egyes szerkezeti mutatói kisrégiók vagy községek szintjén sokkal kevésbé térnek cl a kistérségek, községek összlakosságának trendjeitől mint országos szinten. Jelentősen a magyarlakta (kisrégiók) járások társadalomszerkezete tér el az országos trendektől. Azaz a régió hátrányos helyzetéből következik a magyarok hátrányos helyzete és nem fordítva (lásd: Gyurgyík 2005: 366-367).
