Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Gyurgyik László: Miben segítheti a nemzetiségkutatás a szociolingvisztikát?
Miben segítheti a nemzetiséf>kutatás a szociolingvisztikát? 1 1 vényesnek. A „szakértői minták” igen hasznosak lehetnek bizonyos jelenségek megismerésénél, tipológiák kialakításánál, de nem biztosítják egy adott populáció bizonyos viselkedési mintázatainak hiteles, a valóságot tükröző megismerését. Más helyzetben vagyunk, amikor egy ritka, a társadalom kis részét érintő, alig kutatott jelenséget vizsgálunk. Ebben az esetben gyakran exploratív, felderítő jellegű vizsgálatot végzünk. Ilyenkor nincs lehetőség reprezentatív mintavételre, de vizsgálati célunk sem kívánja meg a reprezentativitást. Vizsgálatunk módszertani szempontból záró része az elemzés.1 Az adatgyűjtési módszerek segítségével összegyűjtött adatok feldolgozása, értelmezése, a statisztikai eljárások megválasztása az egyes változók mérési szintjéből adódnak. Ha lehetséges, magas mérési szintű változókkal dolgozunk, mivel ekkor használhatók a standard statisztikai módszerek, de igen gyakran csak kategoriális (nominális, esetleg ordinális) adatok állnak rendelkezésünkre. Ez pedig vagy skálatranszformációt, vagy speciális, kevésbé bevett módszerek ismeretét, alkalmazását igényli. Az elemzés egy további aspektusát az ok-okozati kapcsolatok keresése jelenti. Ha azonban két változó között statisztikai összefüggés mutatkozik, ebből még automatikusan nem következik, hogy az egyik oka, vagy okozata a másiknak. Könnyen téves következtetéseket vonhatunk le. Éppen ezért meg kell vizsgálnunk, hogy nincs-e esetleg egy harmadik változó, amely a vizsgált két változóra hatással van.2 A második problémakör a más társadalomtudományi diszciplínák által gyűjtött társadalomstatisztikai adatok felhasználását, alkalmazását érinti.' A szociolingvista számára ezek olykor háttérinformációt, háttéradatokat, mintavételhez szükséges adatforrást, esetleg a vizsgált nyelvi jelenségekkel kapcsolatos további információt nyújthatnak. Bizonyos összefüggések keresésénél egyes változók a szociológusok kutatási tárgya, fő vizsgálati területe, a szociolingvista számára pedig a vizsgálatba bevont magyarázó változó. (Pl. Ha a szociolingvista vizsgálja a kétnyelvűség bizonyos aspektusait, akkor ennek során magyarázó változók lehetnek a lakosság nemzetiség, anyanyelv. kor. iskolai végzettség szerinti összetétele. Ezek viszont a szociológusok vizsgálati tárgyát képezik.) Felmerülhet a kérdés, hogy milyen háttéradatokkal segítheti a társadalomkutató a nyelvészeti vizsgálatokat. A legváltozatosabb társadalomstatisztikai adatokról van szó, melyek között kiemelt jelentősége van a népszámlálási adatoknak, de fontosak lehetnek a különböző szervezetek, pl. oktatási intézmények által közzétett adatok is. A népszámlálási adatok egy része „közvetítő” nélkül jut el a szociolingvistához, egy másik része, a kisebbségkutatók, demográfusok, szociológusok közvetítésével - a hazai magyar kisebbségi társadalom társadalomstatisztikai adatainak feldolgozása alapján. További adatok a hazai magyarság különböző szempontok szerinti vizsgálataiból származnak, melyek lehetnek akár népmozgalmi vagy különböző kérdőíves vizsgálatok eredményei. Talán kissé mechanikusan felosztva beszélhetünk ♦ közvetlen vagy kész adatokról, valamint ♦ közvetett adatokról, ha mások által végzett vizsgálatok adatait használjuk fel. Tekintsünk ki most kissé részletesebb bontásban arra, hogy milyen népszámlálási adatok segíthetik a szociolingvisztikai vizsgálatokat! Elöljáróban megjegyzem, hogy általánosságban etnikai-nemzetiségi vonatkozású adatokról van szó, melyek annál jobban alkalmazhatók, felhasználhatók, minél kisebb területi egységekre vonatkoztatva állnak rendelkezésünkre. A községsoros adatok mindig pontosabb információt nyújtanak, mint (a nagyobb területi vagy közigazgatási egységek) a járási vagy kerületi szintű adatok. Jelen megközelítésünk
