Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Kolláth Anna: Néhány gondolat egy Lendva vidéki tájszótár kapcsán
104 Kollátli Anna Lőrinczy Éva, B. (főszerk.) 1979-2002. Új magyar tújszőtár. I—IV. Akadémiai Kiadó, Budapest Molnár Zoltán Miklós 1999. Nyelvföldrajzi-szociolingvisztikai vizsgálatok a magyar nyelvterület nyugati régióiban. Szombathely: A Berzsenyi Dániel Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai, III. Nagy Lajos, Cs. 2003. Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom-Dunaszerdahely Penavin Olga 1966. A jugoszláviai Muravidék magyar tájnyelvi atlasza. Budapest: a Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 116. Pusztai Ferenc 1994. Leíró lexikográfiánk változó és változatlan feladatai. A lexikológia és a lexikográfia elmélete és módszertana. MNyTK (201. szám) Budapest Sándor Anna 2004. A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza. Kalligram, Pozsony Szabó József-Bozóki Margit, Sz. 2000. Koppány menti tájszótár Wosinsky Mór Megyei Múzeum. Szekszárd Jegyzetek 1 E tanulmány keretében nem vállalkozhatok sem a muravidéki nyelvjárási, sem pedig a magyar nyelvjárási lexikográfiával foglalkozó szakirodalom tételes felsorolására. A maribori dialektológiai kutatások szorosan illeszkedtek a Berzsenyi Dániel Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének nyelvföldrajzi, nyelvszociológiái kutatási programjába, s elsősorban Bokor József, Guttmann Miklós, Koi.látii Anna. Molnár Zoltán Miklós. Szabó Géza, Varga József, Vörös Orro munkáiban követhető nyomon. A Bibliográfiában megtalálható a szorosan a témához kapcsolódó munkák válogatott (tehát korántsem teljes) jegyzéke Lásd még: Bokor 2000: 23, 2001: 40. és passim. 2 Szabó Mária az összegyűjtött anyagot a Magyar Nyelvtudományi Társaság pályázatára nyújtotta be 2002-ben. A gyűjtést többnyire saját maga végezte 1979 óta, a .szójegyzékbe rendezés, az egyes szókészleti elemek jelentésének megfogalmazása, a jelentések értelmezése 1999 és 2002 között történt, tizennyolc Lcndva vidéki adatközlő segítségével. A pályamunkát a Csűry-díj bizottság második díjjal jutalmazta, s a szerző - a nyelvjáráskutatásban végzett eredményes tevékenységének elismeréseként - a Társaság oklevelét is megkapta. A bizottság értékelésében megfogalmazta: a szójegyzékből csak a megfelelő át-, fel- és kidolgozás után lehet tájszótár, s ezt feltétlenül szakember(ek)rc kell bízni. 3 Az államhatárokhoz, igazított magyar nyelvtudomány diszciplínái közül a dialektológiát nem érintette meg a „trianonizáció”, összmagyar szemléletének köszönhetően kiadványai egyetemes léptékűek (A Magyar Nyelvjárások Atlasza, az Új Magyar Tájszótár is az egész magyar nyelvterületről közöl adatokat). A magyar dialektológia „határtalanítottsága” földrajzi-területi vonatkozásban értelmezhető elsősorban, a vizsgált szóállományban viszont a kontaktusjelenségeknek főképp csak a népi, Trianon előtti változatai kaptak helyet, a magyar nyelv történetének legújabb korszakában keletkezett néhány kölcsönszó viszont inkább csak az orvanyagban. 4 Ez utóbbi ugyan nem kimondottan tájszótár, hanem inkább átmenet a regionális és a tájszótár között. Főképp azért említem, mert szóanyagában - örvendetes módon - megjelentek a magyar nyelv szlovákiai állami változata (beszélt) nyelvi regisztereiben megmutatkozó kontaktusjclcnségek is (pl. Iiorcsica 'mustár', párki 'virsli', ornsztojás 'kaszinótojás' stb.). A Lendva vidéki tájszótár is a határtalanítás szemléletben íródna, rámutatva, hogy a közvetlen kontaktushatás lexikális következményeinek tíikröztetése, legitimmé tétele egyazon állami változaton belüli regiszterekben és nyelvváltozatokban is szükséges és lehetséges.
