Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Kolláth Anna: Néhány gondolat egy Lendva vidéki tájszótár kapcsán
Néhány gondolat egy Leadva vidéki tájszótár kapcsán 105 5 A Muravidék nyelvjárása nagyon sajátos, és nem teljesen egységes. Eredendően a zalai nyelvjárástípus része, de szőkébb értelemben az őrségi, a hetési és a göcseji nyelvjárások legfőbb sajátosságait hordozza (Bokor 2001: 40). Mindhárom nyelvjáráscsoport a nyugati nyelvjárásterület (régió) része. A Ledva vidék a szótárban a hetési és a göcseji településeket jelentené. 6 A ht-lista a határtalanító szótárprogram (a magyar nyelv szótárai, nyelvtanai, kézikönyvei váljanak összmagyarrá a kisebbségi magyar nyelvváltozatok szókincsének megjelenítésével) első eredményének tekinthető. Lanstyák Is tván állította össze a határon túli nyelvi irodák és kutatóhelyek saját listáinak egyesítésével. Az államnyclvi eredetű kölcsönszókat tartalmazó szóanyag egyrészt a Tolcsvai Nagy Gábor szerkesztésében készülő A magyar nyelv kézikönyvtára c. sorozat köteteibe. másrészt Kiss Gábor Képes diákszállódba, valamint a Proszkky Gábor Word helyesírás-ellenőrző programjába szolgáltat anyagot. 7 A kontaktusjclenségcknck két rétegét lehet megkülönböztetni. A korábbi az együttélés következményeként kialakult népi kétnyelvűség következtében jött létre, hosszú évszázadok alatt, regionális szinten. A magyar nyelv legújabb korszakában kialakult kényszerkétnyelvűség természetes következményeiként keletkezett a fiatalabb réteg. A muravidéki nyelvjárásterület parányisága miatt itt mindkét réteg elemeit nyugodtan tájszónak tekinthetjük (a másodnyelvi eredetű tájszavak és a másodnyelvi eredetű, koiné jellegű elemek kategóriája egybeesik). S míg az első csoportban kölcsönzéstermékeket és maradványjelcnségeket egyaránt találunk, addig ez utóbbi kizárólag kölcsönzéstcrmékekből áll. a beszélők közvetlen érintkezésének eredménye, s állandóan új elemekkel bővül Lans tyák 2002: 84-85). 8 A ht-lista muravidéki szóanyaga 421 lexémát tartalmaz. Kb. ötven „tájszótárérettet” választottam ki az eddigi ismereteim és tapasztalataim alapján. A szótárérettség legobjektívabb feltételeinek a használati gyakoriságot - ez mindig dialektusokhoz, regiszterekhez kötött jelenség -, a közösségen belüli elterjedtséget és a nyelvi rendszerbe való beágyazottság mértékét érdemes tekinteni (Lanstyák 2005). Ezeket fel kell venni a kérdőfüzetbe, és meg kell vizsgálni, mennyire felelnek meg a felsorolt feltételeknek. 9 Az cgybcírás-kiilönírás kérdésének eldöntésében az érvényben lévő helyesírási szabályzatot hívjuk segítségül. A minőségjelzős szószerkezetek alapvető írásmódja a különírás: érett gyümölcs, vágott virág. Ha a szószerkezet egésze mást jelent, mint az előtag és az utótag külön-külön, az öszszctétellé válást az cgybeírás jelöli: holtág. A jelentésváltozásos összetételek és a szószerkezetek egymással párhuzamba állíthatók, így érzékelhető a szóösszetétel jelentéstöbblete. Ez a párhuzamba állítás formálisan akkor is elvégezhető, ha a nyelvhasználatban akár a szószerkezet, akár a szóösszetétel nem realizálódik: * sétáló utca - sétálóutca (Laczkó-MÁRTONFI 2004: 107-115.). Véleményem szerint szóösszetételről van szó, én tehát az cgybeírás mellett döntenék. Okként egyrészt a jelentéskülönbséget, másrészt a kiejtésbeli abszolút első szótagos cgyhangsúlyúságot jelölném meg. 10 Több kérdést is felvet a szó: egy szócikkbe kerüljön-c a szóhomonima pár két különböző szófajú tagja, vagy mindkettő kapjon külön szócikket. Az első megoldás mellett szól az azonos alak, a második mellett pedig a különböző típus és a nyelvhasználatban mutatkozó ellenkező irányú mozgás. 11 Mintául Guttmann Miklós mirai szójegyzéke szolgálhatna (Guïtmann 2000: 40-62), annyi különbséggel. hogy a címszó már itt is a köznyelvi változat lenne.
