Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Gyurgyik László: Miben segítheti a nemzetiségkutatás a szociolingvisztikát?
MIBEN SEGÍTHETI A NEMZETISEGKUTATAS A SZOCIOLINGVISZTIKÁT? GYÖRGYIK LÁSZLÓ A felvetett kérdés megközelítését egy személyes tapasztalattal kezdeném. Az elmúlt években több alkalommal, kötött vagy kötetlen formában, magánbeszélgetésekben vagy különböző fórumokon terítékre kerültek a szociolingvisztikai vizsgálatok egyes aspektusai. A felmerült témakörök egyrészt a társadalomtudományi kutatás gyakorlatának különböző vonatkozásaival, továbbá a társadalomstatisztikai - főleg a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos - adatok, értelmezések, összefüggések, ritkábban egy-egy szociológiai fogalom, elmélet értelmezésével, illetve az összegyűjtött adatok számítógépes feldolgozásával voltak kapcsolatosak. Ez utóbbival ebben az előadásomban nem foglalkozom, mivel ez nem tudományos, inkább technikai kérdés. Akik társadalomtudományos vizsgálatokkal foglalkozunk, azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi években a szlovákiai magyar tudományos életben örvendetesen növekszik azoknak az általában nyelvész végzettségűeknek a száma, akik szociolingvisztikai kutatásokkal foglalkoznak, másrészt e tudomány műveléséhez szükséges társadalomtudományi ismeretek egy része - legalábbis napjainkig - nem volt része szakmai felkészítésüknek. Félreértés ne essék, ezzel mindössze azt szerettem volna érzékeltetni, hogy azok a nyelvészek, akik szociolingvisztikával foglalkoznak, jobbára sem a formális graduális, vagy posztgraduális képzés keretein belül nemigen találkoztak a társadalomtudományi kutatás gyakorlatának számukra lényeges aspektusaival. (Kivételt azok a nyelvészek képeznek, akik valamilyen alternatív formában, másoddiploma, vagy PhD képzés keretében tesznek szert társadalomtudományi végzettségre is). Vegyük sorra a társadalomtudományi kutatásoknak azokat a területeit, amelyek leginkább foglalkoztatják, a szociolingvistákat, illetve amelyekkel kapcsolatban a legtöbb kérdés merül részükről! Az első és a leggyakoribb kérdéskör a társadalomtudományi kutatások módszertanát érinti. Szándékosan nem szociológiai kutatások módszertanáról beszélek, mivel itt valamennyi társadalomtudomány közös tulajdonáról van szó, és nem a szociológia egyfajta magánterületéről. Eltérések a különféle társadalomtudományok között abban mutatkoznak, hogy egyes diszciplínák bizonyos adatgyűjtési módszereket gyakrabban, másokat ritkábban alkalmaznak. Pl. a szociológiában nem honos a kísérleti módszer, az antropológusok pedig „nem szeretik” a számokat. Ez utóbbival mindössze az antropológiai kutatások során prioritást élvező adatgyűjtési módszerre, a megfigyelésre utalnék, amely inkább kvalitatív, mint kvantitatív módszer. Az első problémakörbe sorolható kérdések jobban megvilágíthatok, ha röviden végighaladunk egy szokványos társadalomtudományi vizsgálat lépésein, és minden lépésnél rámutatunk arra, ami a társadalomtudományi vizsgálatok szempontjából megfontolandó lehet. A
