Török Tamás: Ipoly mente helynevei. Adattár. 1. Alsó-Ipoly mente (Somorja, 2011)

A gyűjtés története

A gyűjtés története Az Adattár Alsó-Ipoly mente történeti és mai földrajzi neveit tartalmazza. Ipolyságtól a folyó torkolatáig, Helembáig 13 mai település (Gyerk, Helemba, Ipolybél, Ipoly­­kiskeszi, Ipolypásztó, Ipolyság, Ipolyszakállos, Ipolyvisk, Leled, Lontó, Pereszlény, Szalka, Szete) és egy elpusztult majorság (Szekeresei) helynévanyagát gyűjtöttem össze az első katonai felméréstől (1782-1785) napjainkig (2010). Falvaim a történeti Hont vármegye, a mai Szlovákia Lévai (9) és Érsekújvári (4) járásának területén ta­lálhatók. Érdekeségképp megjegyzem, hogy Szalka katasztere két részből áll. Az Ipolypásztó és lpolykiskeszi között található Szekeresé nevű terület Szálkához tarto­zik. Bár nem önálló településről van szó, sőt már évtizedek óta nem lakják, mégis önálló kutatópontként kezeltem. A vizsgált területet keletről az Ipoly folyó, nyugatról az Ipolymenti-hátság és a Szekince-patak, délről a Duna határolja. Az itt élő magyar lakosság, mely a legutóbbi (200121) népszámlálási adatok alapján közel 80%-ot tesz ki, a palóc nyelvjárás Ipoly menti nyelvjárástípusát beszéli. Gyűjtésemet egy széleskörű levéltári kutatással kezdtem, melynek során meg­vizsgáltam a levéltárakban és a térképészeti hivatalokban fellelhető térképeket, bir­tok- és telekkönyveket, okleveleket. Magyarország 3 katonai felmérésének anyagát a budapesti Hadtörténeti Múzeum Térképtárában őrzik (1.: 1782-1785; 2.: 1840— 1866; 3.: 1872-1884). Ezek közül a legrégibb - mely a kutatási területemmel is fog­lalkozik - az ún. Josephinische Aufnahme, az 1782-1785-ös állapotot tükrözi. A nyitraivánkai levéltárban őrzik a vizsgált falvakkal kapcsolatos 19. századi telek- és birtokkönyveket, valamint kataszteri térképeket ( 1848-1865). A hatámevek bőséges forrásául szolgáltak az úrbérrendezések során készült térképek. Ezek rögzítik a te­lepülések tagosítás előtti (1837-1851) és tagosított határának (1852-1864) névállo­mányát. Az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárában megvizsgálhattam falvaim színes birtokvázlatsát (1851-1856), a Kézirattárban pedig Pesty Frigyes helynévtárát. Néhány kutatópont esetében a Pesty-féle gyűjtést (.lpolykiskeszi, Leléd, Peresz­­lény), ill. a színes birtokvázlatokat (lpolykiskeszi) nem sikerült felkutatnom. Pesty gyűjtésének kérdőíveit valószínűleg nem küldték vissza a településről, mert Hont vármegye publikált anyaga sem tartalmazza.22 A hiányzó birtokvázlatok hollétéről az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában sem tudtak információval szolgálni. 21 A 2011 -es népszámlálás adatait a kiadvány megjelenéséig nem hozták nyilvánosságra. 22 Hont vármegye... 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom