Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
V. Hátralépve. Szent-Ivány József, a fürdőtulajdonos és sportszervező
Kisgazda Iparos és Munkáspártról (OMKIM) van szó, amelynek megalakulása szorosan kötődött az MNP-hez.216 Alapítói, Mohácsy János és Lukovich Ferenc ugyanis az államfordulattól a komáromi kisgazda-társadalom vezető személyiségei voltak, ám az MNP 1925-ös megalakulását követően fokozatosan kiszorultak a párt szőkébb vezetéséből. Mohácsyék az 1927 végétől egyre gyakrabban megfogalmazott kritikájukban az eredeti kisgazda értékekhez való visszatérést nevezték meg egyik fő céljukként. A pártalapítás lehetősége kétségkívül összekapcsolódott Szent-lvány aktivista kísérletének kudarcával, hiszen Mohácsyék elsősorban annak a csallóközi, mátyusföldi, stb. lakosságnak az elégedetlenségét igyekeztek meglovagolni, akik a meddő ellenzékiség helyett gazdasági érdekeiket jobban kezelni tudó politikát vártak volna el a magyar érdekképviselettől. Szervezkedésüket elősegítette, hogy Szent-lvány hátralépése elbizonytalanította a párt szimpatizánsainak egy részét, miközben Mohácsyék az új párt nevét is úgy választották meg, hogy az kísértetiesen hasonlított az MNP elődpártjáéra. Az 1928 őszén bejegyzett OMKIM, amely mögött néhány volt keresztényszocialista politikus (köztük Lelley Jenő vagy Szappanos Lajos) is ott állt, elsősorban a Magyar Nemzeti Párt számára jelentett konkurenciát, nemcsak azért, mert ugyanazt a választói bázist célozta meg, hanem mert az új párt kommunikációjában ugyanazok a motívumok bukkantak fel,217 amelyekkel Szent-lvány egy-két évvel korábban a választók körében népszerű nemzeti reálpolitikáját hirdette. Az MNP-nek éppen ezért, ha nem akarta, hogy Mohácsyék elszívják előle a reálpolitikában bízó gazdatársadalmat, továbbra is a határozott ellenzékiség és a nemzeti reálpolitika mezsgyéjén kellett egyensúlyoznia, aminek jegyében Szent-lvány több, az aktivista korszakát felelevenítő nyilatkozatot is tett, hangsúlyozva, hogy közeledése a csehszlovák politikához elsősorban Prága merevsége miatt bukott meg.218 Bár az új párt erős kampányt folytatott, amelynek egyik támaszát az újonnan alapított Magyarság című lap jelentette, s néhány ezer szavazót el is tudott hódítani a nemzeti párttól, a tartományi választásokon mégis kudarcot vallott, ami egyben a politikai színtérről való eltűnését is jelentette. Szent-lvány viszont régi önmagát idéző lendülettel vetette bele magát a politikai küzdelmekbe. Tevékenyen kivette részét a tartományi választások kampányából is, bár elsősorban a Losonctól keletre eső régiókat látogatta, s a nemzetgyűlésben is újra magára vállalta a magyar ellenzék vezérének a szerepét: az 1928 októberétől az év végig tartó negyedévben felszólalt a költségvetési vitában, részt vett két törvényjavaslat benyújtásában és több interpelláció beadásának volt a kezdeményezője. Ezek közül kettőt Emil Hanes rimaszombati járási főnök ügyében intézett az illetékes kormányszervekhez, felhíva azok figyelmét arra, hogy Hanes több ízben is zsidó- és magyarellenes kijelentésekre ragadtatta magát és ezzel nemzetiségi gyűlöletet szított.219 Nemzetgyűlési felszólalásaival bekapcsolódott a Csehszlovák Köztársaság jubileuma kapcsán kibontakozó szlovák-magyar vitába is, amely abból sarjadt ki, hogy míg a hatalom elvárta volna, hogy a szlovenszkói magyarok is ünnepeljenek (s ezzel fejezzék ki az állam 90
