Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
V. Hátralépve. Szent-Ivány József, a fürdőtulajdonos és sportszervező
iránti lojalitásukat), addig a felvidéki magyar társadalom jelentős része elutasította ezt. Szent-lvány három nappal az évforduló előtt, az október 25-én, a költségvetés vitájában elmondott beszédében fejtette ki erről a véleményét, amely szerint egy olyan államban, ahol a nemzetállamot rá akarják erőszakolni a kisebbségekre, s ahol a hivatalos politikát a nemzeti önzés és a revánsszellem mozgatja, nincs mit ünnepelni, s ezért saját és pártja nevében hivatalosan is elutasította a magyarság részvételét a jubileumi ünnepségeken.220 Ugyanezen a napon képviselőtársaival együtt a belügyminiszterhez is eljuttatott egy interpellációt arról, hogy a Rimaszombati járásban a hatalom különféle eszközökkel preszszionálja a magyar lakosságot, hogy az az ünnepségeken részt vegyen.221 Lendülete azonban nem volt tartós, s a tartományi választások után ismét eltűnt a politikai élet első vonalából. Az 1929-es év nagy részében kivonta magát a direkt politizálás alól, s csupán a késő ősszel megrendezett előrehozott nemzetgyűlési választások bírták rá arra, hogy ismét bekapcsolódjon abba. A választások kiírása ismét időszerűvé tette a két ellenzéki magyar párt együttműködésének a kérdését, amely diskurzusban Szentlvány láthatóan a háttérben maradt. Ez feltehetően annak volt a jele, hogy a Budapest által erőteljesen szorgalmazott közös lista feltételeivel nem értett egyet, ám azzal nyilvánosan nem akart szembehelyezkedni. Mindenesetre a többnyire Szent-lvány részvétele nélkül folyó tárgyalások végül eredményesen végződtek, és a két párt közös listával indult a választásokon. S - bár ő nem feltétlenül lelkesedett a közös listáért - a kassai választókerületben mégis elvállalta a listavezető szerepét. Bár a választási összefogástól a szavazatok és ezáltal a magyar mandátumok növekedését várták, ez csak részben igazolódott be. A Szepesi Német Párttal kiegészült közös lista ugyan mintegy húszezer szavazattal többet kapott, mint a külön listák 1925-ben, ám ez a mandátumok elosztásának matematikája miatt ezúttal egy képviselői hellyel kevesebbet ért. Talán ennél is nagyobb gondot jelentett, hogy az együttműködés továbbra sem volt túl őszinte, s a közös lista ellenére mindkét párt más-más partnerekkel kívánt közös parlamenti klubot alakítani. Csupán az erre irányuló tárgyalások sikertelensége után, mintegy pótmegoldásként, közel öt hónappal a választásokat követően jött létre a közös parlamenti klub. Ennek megszületéséhez azonban ismét Budapest hathatós nyomására volt szükség, miközben a két pártvezérrel, Szent-Iványal és Szüllővel, úgy kellett bánniuk, „mint a hímes tojással”.222 Az 1929 őszén kezdődő újabb parlamenti ciklusban Szent-lvány Józsefnek a közös klub létrehozása miatt - amelyet Szüllő vezetett - már korántsem volt olyan meghatározó szerepe, mint korábban: jóval kevesebbszer szólalt fel, s kevesebbet is interpellált. Hátralépését jelzi, hogy az új kormány programjának vitája során sem ő ismertette pártja álláspontját a plénum előtt. Parlamenti aktivitásának csökkenése lényegében összhangban volt azzal, hogy a reálpolitikai kísérletének kudarcát követő években, de különösen 1929 és 1931 között figyelme a direkt politizálás helyett - bár pártvezéri feladatainak ekkor is eleget tett - olyan 91
