Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

IV. A nemzeti reálpolitika hullámvölgyekkel teli útjain

nagypolitika első vonalából. Nyilvános pártrendezvényeken alig vett részt, korábbi gyakori sajtómegjelenései is a minimálisra korlátozódtak. Sőt hosszabb időre Olaszországba uta­zott családjával, átengedve a párt irányítását a pártvezetés más tagjainak. így azok a meg­beszélések, amelyek Budapest nyomására az OKP és az MNP között zajlottak, s amelyek az 1927 őszére tervezett községi választásokon való együttműködés ügyében folytak,'99 nélküle valósultak meg.200 Mint ahogy nem nagyon kapcsolódott be abba a közéleti vitába sem, amely a Rothermere-kampány során a magyar-csehszlovák vonalon kirobbant, csu­pán a lévai pártkongresszuson elhangzott beszédében jelezte, hol is áll ő a trianoni határok revíziójával kapcsolatos vitában, s egyben azt is, milyen eszközökkel kíván céljaiért har­colni: „Óhajtjuk, kívánjuk a revíziót, várunk reá, tudjuk, hogy elkövetkezik. Ellenben fele­lősségem tudatában addig, amíg én az itteni politikai életben szerepet játszom, politiká­mat a higgadtság, munka fogja jellemezni, amelyik az alatt a jelszó alatt folyik: meg kell vetni a lábunkat ezen a területen!”201 1927 végén azonban, talán kissé akaratán kívül, ismét a figyelem középpontjába került, és ismét egy olyan ügyben, amely újabb kellemetlenséget okozott számára. A sajtóér­deklődést ezúttal a Zay Károly által indított A Nap című napilappal való kapcsolata váltotta ki. Zay a korabeli szlovenszkói magyar társadalom egyik különcnek nevezhető figurája volt, aki bár a Felvidék egyik legnevesebb birtokos családjának volt a sarja, családi birtokai kezelését elhanyagolva, Pozsony nyüzsgő köz- és éjszakai életében érezte jól magát. A csehszlovák rendőrségi jelentések által páneurópai gondolkodásúnak nevezett gróf,202 aki korábban mindig távol tartotta magát a szlovenszkói magyar politikától, 1927-ben belé­pett a Magyar Nemzeti Pártba, s ott - a pártvezér jól érzékelhető támogatásának is kö­szönhetően - gyorsan befolyásos tényezővé vált. A párton belüli felbukkanása és térnye­rése azonban nem mindenkinek tetszett, így amikor 1927 őszén azzal próbálkozott, hogy elsősorban a földbirtokügyekben illetékes pártirodát nyisson Pozsonyban, az MNP befo­lyásos személyiségei ezt megakadályozták. Zay kudarca azonban Szent-Ivány kudarca is volt, hiszen a pártiroda tervét feltehetően vele egyeztette, s az elképzelés annak a hatalmi játéknak lehetett része, amely a pártvezetésen belül folyt, hiszen egy pozsonyi iroda gyen­gítette volna a Szilassy Béla vezette losonci székhelyű központi pártiroda szerepét, s ezzel a Szent-Ivány aktivista politikájával amúgy is elégedetlen Szilassy befolyását. Zay körül azonban tovább forrt a levegő, hiszen a gróf 19Z7. december 1-jén egy új magyar nyelvű napilapot dobott a piacra. A Nap című friss délutáni bulvárként szerkesz­tett, de a közélettel is hangsúlyosan foglalkozó lap pedig gyorsan népszerűséget szerzett, s - ha rövid ideig is, de sikertörténetté vált. A népszerűsége mellett azonban azonnal heves politikai viták középpontjába is került, hiszen a lapról már megjelenése előtt azt rebesgették, hogy kormánytámogató szándékai vannak, a lap első számaiban pedig több írás is nyíltan felvállalta, hogy Szent-Ivány aktivista politikájának a szellemiségét kívánják továbbvinni,203 ami azonnal felvetette a kérdést, milyen kapcsolatban van az MNP vezére Zayjal, illetve A Nappal. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom