Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
IV. A nemzeti reálpolitika hullámvölgyekkel teli útjain
A gömöri politikus, megelőzni akarván a várhatóan ellene irányuló támadásokat, már a napilap első számában kifejtette, hogy bár Zay Károly pártjának megbecsült tagja, s ezért bizonyos benne, hogy az új napilap szellemisége is ennek megfelelő lesz, ám neki nincs kapcsolata a lappal.204 Szent-lvány érvelése azonban nem tűnt túl meggyőzőnek, a ma rendelkezésünkre álló források pedig azt jelzik, hogy ő maga kezdeményezte a lap alapítását. Gál Istvánnak, Szent-lvány egyik bizalmi emberének a feljegyzéseiből ugyanis az derül ki,205 hogy a bejei politikus, akinek szüksége lett volna egy olyan, Budapesttől független lapra, amely az általa szorgalmazott aktivista gondolatot képviselte volna, eredetileg egy, a felvidéki erdőbirtokosok által támogatott fórum kiadásában gondolkodott. Ez a kérdés valószínűleg napirendre került azon a félig-meddig titkos tanácskozáson is, amelyet - ismét csak Szent-lvány kezdeményezésére - valamikor 1927 nyarán Pöstyénben tartottak több erdőbirtokos részvételével. Ám ott a lap alapítási ötlete nem kaphatott kellő támogatást, s így Szent-lvány Gál Istvánt, aki közben kidolgozta egy ilyen lap koncepcióját, összeismertette a lapalapításra hajlandóságot mutató Zay Károllyal. Ennek az eredménye lett az új napilap, amelynek a főszerkesztője természetesen Gál lett, aki ezt a pozíciót 1930 októberéig töltötte be, s képviselte a szerkesztőségben Szent-lvány érdekeit. A lap és Szent-lvány szoros kapcsolatát jelzi, hogy az MNP 1927. december 12-én Losoncon tartott pártvezetőségi ülésén a pártvezér azzal a javaslattal állt elő, hogy A Nap legyen a párt hivatalos szócsöve.206 Csakhogy a pártvezetés többsége, amely a Zay által vezetett pártirodáról sem akart hallani, ezt visszautasította. Sőt olyan határozatot fogadtak el, amelyben megerősítették a párt ellenzéki magatartását, Szent-lvány pedig a következő napokban több laphoz - köztük a PMH-nak - is olyan nyilatkozatot volt kénytelen eljuttatni, amelyben elhatárolódott Zay új napilapjától. Sőt a pár héttel később, az MNP országos elnöksége által 1928. február 16-án, Szent-lvány és Törköly aláírásával kiadott nyilatkozat207 már nem csupán Zay lapjától határolódott el, hanem magától az aktivista politikától is, s megerősítette, hogy „a Magyar Nemzeti Párt a legteljesebb mértékben ellenzéki politikát követ”. A Nap ügye messze túlmutat önmagán, hiszen egyrészt jelzi, hogy Szent-lvány számára az általa nemzeti reálpolitikának nevezett aktivista útkeresés korántsem zárult le 1927 elején, amikor a kormánnyal megszakadtak a tárgyalások. A bel- és külpolitikai kontextus akkor ugyan nem tette lehetővé annak folytatását, ám a gömöri politikus továbbra sem mondott le arról, hogy új alapokra helyezi pártja politikáját. A losonci döntés, ahol a pártvezetés lényegében leállította ezt a kísérletet, azonban elsősorban mégis Szent-lvány pártbeli helyzete szempontjából jelentős, hiszen az MNP (és elődpártja, a Kisgazdapárt) történetében első ízben történt meg, hogy a pártelit többsége nyíltan szembefordult az addig megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel bíró pártvezérrel, s Szent-lvány akaratával ellenkező irányba mozdította el a párt politikáját. Ez pedig nem csupán Szent-lvány számára volt érzékeny tekintélyvesztés, s nem csupán az általa szorgalmazott nemzeti reálpolitika végét jelentette, hanem magának a párt politikájának szempontjából is jelentős mérföldkőnek bizonyult. A Nap és annak kapcsán az aktivizmushoz való viszony láthatóvá tette 83
