Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
III. A szlovenszkói magyar politika élvonalában
azonnal megmozdult a felvidéki magyar közélet, s keresztényszocialista képviselőtársai Masaryk köztársasági elnökhöz és Šrobár miniszterhez interveniáltak az érdekében.105 De fellépett ügyében az akkor épp Kassán tartózkodó Ivan Markovié szlovák nemzetgyűlési képviselő, valamint a kassai zsupán és kormánymegbízott, Pavol Fábry is. Az ő erélyes fellépésüknek is köszönhető, hogy már 20-án a hajnali órákban megérkezett Pozsonyból az utasítás, hogy Szent-lványt szabadon kell bocsátani, amelyet a kassai katonai parancsnok, a francia Destreman tábornok reggel kilenckor vett át. Csakhogy az intervenciók miatt elbizonytalanodott hatóságok, melyek szabadulni akartak a kényes ügytől, már néhány órával korábban vonatra ültették Szent-lványt és Pozsony felé indították. Aki a fenti utasítás megérkeztekor már a szlovenszkói főváros felé utazott, s a kassai kormánymegbízott csupán annyit tehetett, hogy táviratban értesítette a Kassa-Pozsony vasút mentén fekvő nagyobb állomásokat, hogy a magyar képviselőt azonnal el kell engedni. Ez még aznap délelőtt meg is történt. A csupán egy napig fogságban lévő Szent-lvány, illetve azon kevésbé ismert és így korántsem ilyen szerencsés sorstárai ellen, akik többsége hosszú heteket töltött II- laván vagy más internálótáborokban, a hatóságok nem emeltek hivatalos vádat. Ami azt jelzi, hogy a letartóztatások a választások idejére időzített olyan hatalmi játszma részei voltak, amelyek célja a magyarság megfélemlítése lehetett. Letartóztatása után öt nappal Szent-lvány József már ott volt a Kisgazdapárt május 24- én Komáromban megtartott első kongresszusán, ahol a párt nevét Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártra módosították, őt magát pedig országos pártelnökké választották.106 A párt ügyvezető elnöke Mohácsy János lett, a két elnök munkáját pedig tizenegy alelnök segítette. Szent-lvány megválasztása a kívülállók számára akár kisebb meglepetésnek is számíthatott, hiszen a kongresszus helyszíne, illetve az, hogy a gömöri birtokos a keresztényszocialisták listáján indult a választásokon, azt vetítette előre, hogy a párt irányítása a komáromiak kezébe fog kerülni. Abban, hogy ez nem így történt, elsősorban Szent-lvány Józsefnek a gazdatársadalom megszervezésével korábban már kivívott tekintélye játszott szerepet, miközben nem zárható ki az sem, hogy a pártelnöki tisztség betöltéséről szóló döntés Budapesten született meg. S bár az alakuló kongresszuson a Komárom környéki küldöttek voltak többségben, a párt súlypontja mégis Gömör lett, amit az is jelzett, hogy a két központi pártiroda közül az egyik Rimaszombatban, a másik pedig Szent-lvány bejei kastélyában működött. Ez utóbbi irodát az édesanyja rokonságához tartozó, liptói szlovák származású Klimo József vezette, s három gépírónő dolgozott benne. A frissen megválasztott pártelnök legfontosabb feladatát a pártstruktúra kiépítése jelentette, amelynek gőzerővel látott neki. Igaz, továbbra is létezett valamiféle regionális munkamegosztás, hiszen ő maga elsősorban a Nógrádtól keletre eső régiókban szervezte a pártot, míg az attól nyugatra eső területek pártstruktúrájának a továbbépítése a komáromi kisgazdák feladata volt. A pártszervezés szempontjából nagy jelentőséggel bírtak az 1920. augusztus 1 1-12-én Pöstyénben megtartott országos pártnapok, amelyen a párt első programját elfogadták.107 S bár ennek hangsúlyai elsősorban a földműves-társadalom 49
