Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
III. A szlovenszkói magyar politika élvonalában
A kastélyt gondosan ápolt kert vette körül Szent-Ivány József hivatalosan a Gömör-Kishont vármegye közigazgatási bizottságába való kinevezés elfogadásával lépett be a Csehszlovák Köztársaság politikai életébe. A nemzetiségileg erősen megosztott megye94 tizenöt tagot számláló bizottságában gyorsan a - számbeli kisebbségben lévő - magyar csoport vezéralakjává és szószólójává vált. Általában ő volt az, aki a magyarság jogainak védelmében szót emelt a bizottságban, éles ellentétbe kerülve nemegyszer Ján Jesenský zsupánnal. Az első összecsapásukra 1919. december 10-én került sor, amikor felszólalásában Szent-Ivány kétségbe vonta a bizottság legitimitását, mivel abban a magyarság nem volt számarányának megfelelően képviselve, illetve azt is kifogásolta, hogy a magyar nyelv hivatali használata nem megoldott a megyei közigazgatásban.95 Válaszában Jesenský ugyan elismerte, hogy a magyarok nem megfelelő arányban vannak képviselve a bizottságban, ám arra hivatkozott, hogy ő nem a nemzetiségi kulcs alapján hívta be a bizottsági tagokat, hanem osztályszempontok alapján - amely választ persze Szent-Ivány nem fogadta el. Szent-Ivány három hónappal később ismét napirendre vette ezt a problémát. Az 1920. március 4-én megtartott ülésen annak kapcsán keveredett vitába a zsupánnal, hogy az hűségnyilatkozatot követelt a rimaszombati magyar értelmiségtől.96 A bejei politikus ezt az eljárást törvényellenesnek nevezte, a hűségnyilatkozat tételét pedig úgy utasította vissza, hogy egyben egyfajta elvi nyilatkozatot is tett a gömöri magyarságra rákényszerített helyzettel 44
