Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

III. A szlovenszkói magyar politika élvonalában

gyarországi politikai életben, aközben már megpróbált belehelyezkedni a kisebbségi politikus szerepkörébe is. Ezt jelzi a Gömör-Kishont Megyei Gazdasági Egyesület 1919 évi február hó 2-án Rimaszombatban tartott közgyűlésén elhangzott beszéde is, amelyben az új rend erőszakos jellegéről és a határrevízió reményéről beszélt: „...a múlt év vége felé a cseh megszállás veszélye már nagyon közeli volt, s az 1919. január hó 7-én tényleg be is következett, mely napon a csehszlovák hadsereg megszállta az egész vidéket, miáltal csehszlovák uralom alá kerültünk. Erőszakkal szakítottak el minket ezeréves magyar hazánktól, fájdalmunkat csak azon remény mérsékli, hogy ezen állapot nem lesz végérvényes, mert egy nap nekünk is meghozza azt az örömet, hogy ismét magyarok leszünk.”91 A személyes példamutatása, hogy a csehszlovák nemzeti diktatúra legkeményebb heteiben is felemelte szavát a megszállással és annak következményeivel szemben, már ekkor megalapozta a régió magyarsága körében két évtizeden át bírt tekintélyét. S talán ennél is fontosabb volt, hogy ő adta ki „az akkor nem igen népszerű jelszót: Mindenki maradjon a helyén!”92 Ezért is írhatta róla nekrológjában Vargha Sándor, hogy „Ő volt az első Toldi Miklós szerű jelenség a Felvidéken, aki a cseh terror alatt elalélt és megrettent magyar tájakon bátor kiállással és vakmerő fellépéssel utat mutatott a magyarságnak”.93

A bejei kert egyszerre szolgálta a nyugalmat és a testedzést

X»**