Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
IX. Újra a pesti politikában
Vietórisz István verse, amelyet Szent-lvány halálára írt az augusztusi lévai szabadtéri játékokon sem vett részt, ahol pedig ott volt a felvidéki magyar társadalom - beleértve az aktivista politikusok egy részét is - szfnejava, s ahol az ebből az alkalomból összehívott EMP-pártértekezleten a meghívott 180 tisztségviselőből 164 meg is jelent.548 Aktívan csupán a bécsi döntés előtti sorsdöntő hetekben kapcsolódott be ismét a nagypolitikába, s jelent meg a párt parlamenti klubjának azon a sorsdöntő, szeptember 17-i ülésén, ahol határozatot fogadtak el a felvidéki magyarság önrendelkezési jogáról, s arról, hogy a magyar közösség népszavazással kíván dönteni sorsáról.549 Szent-lvány jelenlétét az ülésről készült csehszlovák belügyi jelentés is külön megemlítette, kitérve arra is, hogy röviden fel is szólalt az ülésen, és betegségével indokolta a párt ügyeitől való addigi távolmaradását. Emellett elmondta azt is, hogy az adott történelmi pillanatban mégis kötelességének érezte a megjelenést, és bejelentette, hogy a parlamenti klub és a pártvezetés minden döntésével teljes mértékben azonosul. Szent-lvány szeptember 17-i jelenlétét feltehetően a pártvezetés szorgalmazhatta, hiszen fontos volt, hogy az ülés bizalmas döntései azonnal eljussanak az egyes régiókba, s ott is megkezdődjön a cSzvni-Qtuítuj Qózsef) 1884- 1941. Küzdeni látták őt magyarok, csehek — és a csatában Győztes lett a magyar, vesztes a bűn, a csalás... Rabmagyarok sorsát intéző égi hatalmak Tették csillagul őt bús magyar égi tetőn. Éj volt, fellege volt — és ő vezetett a sötétben; Jós-szava volt a remény, fáklya kezében a hit. — Össze, magv^r tömörüli! Ha magadra n,áradsz, letipornak Szép egyetértéssel rázd le bilincseidet! — és a remény hajtott, a hit úgy lett égi valóság. Rabmagyarok láncát tördeli már az idő. És „Mózes“ letekint a hegy ormáról Kanaánba S ősmagyar úrklkét visszakivánja az ég... Jó magyarok, sírtok ma megint, mély gyászba borúivá. Felfele nézzetek, ott nyert örök életet ő! <)r. Vietórisz István. *) Egyházunk hű fia s a felvidéki magyarság bátorlelkű es erőskezű harcosa emlékének. Barora-nyomda, (Hary igszó nyomdája] Győr 187
