Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
IX. Újra a pesti politikában
felkészülés az egyre közelebb kerülő' határmódosításra. Márpedig Gömörben Szent-lvány még mindig megkerülhetetlen tekintélynek számított. A rendőrségi jelentések szerint a gömöri politikus már másnapra egy bizalmas megbeszélést hívott össze a bejei kastélyába, ahol feltehetően az előző napi pozsonyi ülés döntéseiről tárgyaltak. A csehszlovák rendőrség értesülései alapján Szent-lvány meghívására Ragályi Antal rimaszombati jegyző, Fodor Jenő abafalai birtokos, Balázs István tornaijai párttitkár, Steinpritz Gyula birtokos és Szilassy Béla vettek részt a megbeszélésén, annak tartalmáról azonban a rendőrségnek nem voltak értesülései.550 A müncheni és a bécsi döntés közötti egy hónap feszült várakozása idején Szent-lvány feltehetően Bején tartózkodott. Neve, a párt többi nemzetgyűlési képviselőjéhez hasonlóan, ugyan odakerült az október 7-én Pozsonyban megalakult Magyar Nemzeti Tanács alapító nyilatkozata alá, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy személyesen is jelen volt a pozsonyi eseményeken. Túl aktív ezekben a hetekben sem lehetett, hiszen azt a csehszlovák belügy gondos szemei észlelték volna. A visszacsatolás napjaival kapcsolatban csupán egyetlen vele kapcsolatos adatunk van, amely szerint október utolsó napjaiban Bejére hívta a Magyar Evangélikus Szövetség vezetőit, ahol kimondták a magyar evangélikus gyülekezetek elszakadását a szlovákiai evangélikus egyháztól és magától a csehszlovák államtól, s ezt a határozatot mind a prágai kormányzatnak, mind a szlovenszkói evangélikus egyház vezetőinek elküldték. IX. 2. Reprezentatív szerepre kárhoztatva A dél-szlovákiai területek 1938. november 5-e és 10-e közötti visszacsatolása mintha az Egyesült Magyar Párt vezetői (Esterházy, Jaross és Szüllő) által Szent-lvány Józsefre rakott bilincseket is szétszakították volna,551 hiszen miután Bejére is bevonultak a honvédek, ismét aktív közéleti szerepet kezdett vállalni. Sőt a Felvidéki Magyar Hírlap november 23-i vezércikke - mintegy két év után - ismét az ő érdemeit méltatta, kiemelve, hogy miként ő volt az első, aki 1919-ben elkezdte szervezni a gömöri magyar társadalmat, úgy ő volt a felvidéki magyarság egységgondolatának a legfontosabb hordozója is.552 A Felvidéki Magyar Hírlap cikke egyfajta nem hivatalos rehabilitációval ért fel, így az sem lehetett kétséges, hogy Szent-lvány egyike lesz annak a magyar országgyűlésbe behívott tizenhét szlovákiai és kárpátaljai közéleti személyiségnek (mindannyian volt csehszlovák parlamenti vagy tartománygyűlési képviselők), akik 1938. december 5-én tehették le esküjüket (itt előbb a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság, később a földművelési bizottság, majd a külügyi bizottság, illetve a pénzügyi bizottság tagja volt), így tizenkilenc évnyi prágai képviselőség után pesti országgyűlési képviselő lett, aki a felvidéki képviselőcsoport legtapasztaltabb tagjaként annak nem hivatalos szóvivői szerepét is betöltötte - hiszen több ízben is ő ismertette annak közös álláspontját. 188
