Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VII. Új eszmék jegyében
közölte is. A Kánya által felvázolt elképzelés mindazonáltal egy hosszabb, Budapest által felügyelt egyezetési folyamatot feltételezett a két párt között.499 Csakhogy a Magyar Nemzeti Párt elnöki tanácsa, amely más dinamikát akart adni a folyamatnak, már két nappal később az egyezséggel ellenétes lépésre szánta el magát, s egy, az OKP-hez címzett, s azt a pártegyesítésre felszólító nyílt felhívást fogadott el, amelyet a PMH január 10-i számában nyilvánosságra is hoztak. Ezzel a sokak által puccsként értékelt lépéssel megkezdődött a pártfúziónak a nyilvánosság előtt zajló - a nyílt vitáktól sem mentes - folyamata, amely végül a két párt 1936. júniusi egyesüléséhez vezetett. Mint ismeretes, a szlovenszkói magyar politikában korábban Szent-Ivány volt a nemzeti összefogás fő szorgalmazója. Az 1920-as évek végén azonban a politikai egység jelszava lényegében eltűnt a szótárából, s csupán 1935 végén - nyilvánvalóan nem függetlenül Budapest szándékaitól - kezdett újra beszélni róla. Igaz, a felvidéki magyarság politikai egységét továbbra is nemzeti alapokra építve képzelte el, vagyis változatlanul az OKP német és szlovák szekciói nélkül, ami nem feltétlenül esett egybe az őslakos-koncepcióhoz ragaszkodó magyarországi szándékokkal. Bár nem tudni, hogy a már említett január 6-i megbeszélésen Kánya a pártegyesítés milyen koncepcióját vázolta fel, úgy véljük, hogy a nemzeti párti puccs oka csak az lehetett, hogy az nem volt teljesen kompatibilis Szent- Iványék véleményével, s az MNP vezetői ezzel a lépéssel akartak maguknak valamiféle helyzeti előnyt kicsikarni. A csehszlovák belügyi jelentések egyenesen arról tudósítottak, hogy az MNP akciója mögött Szent-Ivány szándékait kell keresni, aki egy olyan tisztán magyar párt létrejöttében volt érdekelt, amely potenciális szövetségese lehetne a jobboldali csehszlovák Agrárpártnak.500 Szent-Ivány érdekeltségét támasztja alá, hogy az MNP kiáltványának a szövegét, amelyet Szilassy Béla határozott utasítására jelentetett meg a Prágai Magyar Hírlap, ő fogalmazta meg, s a következő hetekben is a pártegyesítés lelkes hívének mutatkozva, a tőle régebben megszokott aktivitással vetette bele magát a politikai harcba. Csakhogy az egyesítés folyamata Szent-Ivány szempontjából meglehetősen kellemetlen irányt vett, hiszen az OKP elnöke, Esterházy jános már a pártegyesítésre való felhívás megjelenése napján, január 10-én olyan tartalmú bizalmas feljegyzést küldött a budapesti kormányzatnak, amelyben amellett, hogy éles hangú vádakat fogalmazott meg az MNP magatartásával kapcsolatban, határozottan elutasította a Szent-lványval való együttműködést, sőt azt kérte az illetékesektől, hogy az MNP vezérét „az itteni közéletből eltávolítani szíveskedjenek és pedig rögtön”.501 Esterházy fenti javaslata korántsem valamiféle elhamarkodott megjegyzés volt, hanem valószínűleg jól átgondolt és már korábban megszületett gondolat. Az OKP elnöke ugyanis az említett feljegyzésben részletesebben is kifejtette a fenti követelést, és a párt - egyesítés alapvető feltételeként jelölte meg Szent-Ivány kizárását a szlovenszkói közéletből: „Ha az egység kedvéért ezt a kellemetlen missziót a hivatalos tényezők megcsinálják, akkor garantálni tudom, hogy a pártvezetőségnél az egységet én össze fogom tudni tartani” - fogadkozott a keresztényszocialista pártelnök. „Ha az illetékes tényezők ezt nekem 169
