Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

VII. Új eszmék jegyében

osztály- és valláskülönbség nélkül ad keretet a nemzet valamennyi tagjának, miközben rokonának tekint minden hasonló gondolkodású népet.

A különböző nagygyűléseken kifejtett gondolatainak összegzésére és az MNP programjába való beemelésére a párt 1933. május 14-én, Léván megtartott országos tisztújító kongresszusán került sor, ahol Jaross Andor váltotta fel Szilassy Bélát a nemzeti párt ügyvezető elnöki tisztségében. A kongresszus azonban még egyáltalán nem jarossról szólt, a figyelem továbbra is Szent-lványra irányult, aki a kongresszus fénypontjaként megtartott hatásos nagy beszédében vázolta fel a nemzeti megújhodás htjaként aposztrofált új pártprogram alappillérét: a „tiszta és szent magyar nacionalizmust” és annak fontos eszközét, a nemzeti intranzigenciát. Szent-Ivány nacionalizmusa mindazonáltal sem támadó, sem kirekesztő jellegű nem volt, hiszen megfogalmazásában a nemzetbe mindenki beletartozott, aki a nemzet fiának vallja magát: „a gazda, az iparos, a munkás, a kereskedő, az intelligens elem, a katolikus, a protestáns, a zsidó”.462

Szent-Ivány József a magyar vízipóló-válogatott B csapatával

VII. 2. Nemzedékek találkozása

Az 1933-as lévai pártkongresszus legfontosabb döntését a párt munkás- és ifjúsági szakosztályainak létrehozása jelentette, ami lényegében válasz volt a gazdasági válság általi szociális radikalizálódásra, illetve a magyar ifjúság mozgalmaira. Szent-Ivány józsef pályájának elemzése során már csak azért sem mehetünk el szó nélkül az ifjúsági mozgal-157