Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VII. Új eszmék jegyében
mákhoz fűződő viszonya mellett, hiszen a korabeli szlovenszkói magyar politikai elitben talán ő volt az egyedüli, aki nem csupán felhasználni akarta a fiatalokat, hanem igyekezett megérteni gondolkodásukat. Sőt volt benne elegendő hajlandóság elfogadni azt, ha azok másképp látták a világot, mint ő. Pedig Szent-lvány nemzedéke és a szlovenszkói magyarok első generációjának is nevezett fiatalok között - akik még Trianon előtt születtek, de szocializációjuk már Csehszlovákiában zajlott le - nem kevés ellentét feszült. A jórészt Prágában, kisebb részt Brünnben és Pozsonyban, de mindenképpen cseh és szlovák többségű közegben egyetemre járó fiatalokat, akik napi kapcsolatban voltak a többségi társadalommal, és otthonosan mozogtak a Csehszlovák Köztársaság viszonyai között, sokféle impulzusok érték. Generációjuk Popély Gyula szavai szerint „már a kisebbségi sors ezer viszontagsága és nyomorúsága közepette lépett a felnőtt korba, miközben többszörösen is tapasztalnia kellett [a szlovenszkói magyarság] leszorítottságát és kiszolgáltatottságát mind politikai, mind nemzetiségi, mind szociális vonatkozásban”.463 Másrészt azonban ez a nemzedék személyes tapasztalatot szerzett a csehszlovák politikai berendezkedés előnyeiről, a cseh nagyvárosok toleráns és sokszínű közegéről, a cseh társadalom belső demokratizmusáról, a cseh, szlovák, német fiatalokkal folytatott párbeszéd hasznosságáról. Nem csoda, hogy az apák nemzedékétől eltérően ítélték meg nem csupán Csehszlovákia realitását és az etnikumok közötti viszonyt, hanem a történelmi Magyarországot is.464 A szlovákiai magyar országos politizálás központjának Prágába helyeződésével, valamint a cseh- és morvaországi egyetemek vonzereje miatt a cseh(szlovák) fővárosban számottevő magyar kolónia alakult ki, de Brünn is erős magyar diákközpontnak számított. Ami nagy szerepet játszott az önmagát - útjait, lehetőségeit - kereső csehszlovákiai (szlovenszkói) magyarság nemzedéki átrétegződésében, s értelmiségi elitje tájékozódásának, kapcsolatainak, világ- és önszemléletének, kulturális és egyéb érdekkötődésének átalakulásában. A Prágai Magyar Hírlap kezdettől fontos szerepet töltött be a prágai magyar egyetemisták életében, nemcsak a világban való tájékozódásuk segítésével és szemléletük folyamatos frissítésével, hanem jelentős mértékben támogatta, ösztönözte, szervezte annak kulturális-társadalmi tevékenységét is. Közben a magyar kormány számára az is nyilvánvalóvá vált, hogy az elcsatolt- (cseh)szlovákiai - területek középiskolás és egyetemi diákságának magyarországi képzése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a frissen végzettek túlnyomó része nem kívánt visszatérni a szülőföldjére, ezért az értelmiségi utánpótlás biztosítása továbbra is megoldatlan maradt. Ráadásul a csehszlovák hatóságok 1928. október 1 -jével a magyarországi diplomák honosítását is megszüntették,465 ami még inkább a kérdés hazai megoldását helyezte előtérbe. Ilyképp a felvidéki fiatalok Csehszlovákiában való képzésének segítésére, az ifjúsági és diákmozgalmak, valamint a diákotthonok és diákmenzák támogatására és a különböző ösztöndíj-lehetőségek biztosítására került a hangsúly. Ezenkívül maguk az ellenzéki pártok is érdekeltek voltak abban, hogy a fiatalokat a maguk körébe vonják, illetve a közelükben tartsák, s így saját utánpótlásuk és szavazóbázisuk, valamint értelmiségi holdudvaruk folyamatosságát is biztosítsák. Vagyis az egyházakkal, társadalmi 158
