Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

I. Előszó. Szent-Ivány József helye a szlovákiai magyar emlékezetben

írásaikban kölcsönösen megsértették egymást.15 A párbajban Szent-lvány győzött, bár ő is könnyebben megsérült. 1926. február 13-án aztán az OKP volt elnökével, Lelley Jenővel párbajozott, mégpedig a budapesti városligeti Lovardában.16 A párbajban Lelley a vállán, Szent-lvány pedig a fején sérült meg.

Győry Dezső egy helyütt a „higgadt stratéga és melegszívű ember” dichotómiájával jellemezte személyiségét.17 Birtokosként, gazdasági szakemberként nagy közkedveltségnek örvendett, széles körben tisztelték szakértelmét, tudását, műveltségét, közvetlenségét, szervezőkészségét, s ezek választói körében is nagy népszerűséget biztosítottak a számára. Akad bejei emlékező, aki szerint „a szántóföldjét felkínálta a birtokán dolgozó zselléreknek és cselédeknek, azután pedig a falu gazdáinak, fazekasainak”, minek nyomán lassan „gyarapodni” kezdtek.18 Családja emlékezete szerint bejei otthonuk ajtaja a gazdaemberek, földművelők és mindenki más előtt nyitva állt, aki gazdasági, illetve a gazdálkodást, földművelést, állattartást és egyebeket érintő kérdésekkel kereste fel tapasztalataiért, tanácsaiért, de maga is gyakran tartott előadásokat gazdasági kérdésekről, illetve számvitelről is.19 Persze az is igaz, hogy közéleti feladatai miatt csak ritkán tudott kellő figyelmet fordítani birtokai vezetésére, aminek csődközeli helyzet lett a végeredménye.

Gál István, aki az 1930-as években a szövetkezett ellenzéki pártok kultúrreferátusának, illetve a Prágai Magyar Hírlapnak a munkatársa is volt, később színes képet festett a Felvidéki Magyar Hírlapban arról a népszerűségről, melynek a gazdaegylet, illetve a kisgazdapárt szervezői, a gömöri gazdák és parasztok s egyáltalán Gömör magyar népessége körében örvendhettek. Ö örökítette meg a következő hajdani választási kortesnótát is még a legelső csehszlovák választások idejéből: „Búzából nem lesz pohánka, / Szent-lvány nem Ivánka. / A turul nem szokol fia, / Nem lesz itt Csehszlovákia. / Éljen Szent-lvány!”20

Az 1925-ös választások idejéből pedig az a rigmus maradt fenn, amely a csehszlovák kormány politikáját támogató Mikié Vince ellenpontjaként mutatta be őt: „Mikié bácsi, Mikié bácsi, / Neked bizony most már ácsi / Elhagyta a paraszt pártja, / éljen Szentiványi.”21 Később a rimaszombati nótaköltő és -szerző, Mihola Gyula is dalba foglalta a bejei birtokos nevét: „Felszállott a holló a gömöri szőlőhegyre, / Nem ismer reája, csak a tollát rázza egyre, / Más a szőlő, más a gazda, / Mint volt Mátyás korában. / De mi ritka manapság: / Megmaradt az igazság / Szent-lvány borában.”22

De gúnyversekbe is bekerült a neve, melyek közül igencsak jellemző képet fest a kor viszonyairól, illetve a csehszlovákiai magyar politika és közélet két háború közti vezérképviselőiről Sziklay Ferenc szatírája, Az Új „Pokol”, melyet keltezése, illetve a hozzácsatolt megjegyzés szerint 1933. október 28-án, „az Új Pokol megnyíltának”, azaz a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 15. évfordulójára írt. A szóban forgó „ördögi komédiából”, „Diabolica commediából” itt most csak néhány - a csehszlovákiai magyar politika és politizálás belviszonyait és irányítóit alaposan ismerő Sziklay gondolkodására, értékfelfogására, illetve személyes sérelmeire nézve jellemző -, Szent-lvány Józsefre, ponto14