Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
dülat előtt ez elsősorban a birtokosi mivoltából fakadó egyházi kötelezettségek teljesítését jelentette, hiszen mint fentebb is jeleztük, számos gyülekezet választotta felügyelőjének, miközben a gömöri evangélikus oktatás egyik legfőbb patrónusa is volt, sőt 1912-től a tiszai egyházkerület jegyzői tisztjét is betöltötte. Nem lehet kétség afelől, hogy ha a történelmi Magyarország szétesése nem következik be, akkor előbb vagy utóbb az országos evangélikus közéletben is fontos szerepeket kaphatott volna. A főhatalomváltás után azonban a szlovákiai evangélikusok közösségén belül jelentős változások kezdődtek, amelyek fő motívumát a Csehszlovákiába került evangélikus egyház nacionalizálása (szlovakizálása) jelentette. Ezt megkönnyítette, hogy bár a szlovák társadalom döntő többsége katolikus volt, ám a csehszlovák államforduiat szlovák reprezentánsainak mintegy háromnegyede evangélikus volt, akik meghatározó szerepet kaptak a kiépülő hatalomban. A szintén evangélikus Vavro Šrobár teljhatalmú miniszter intézkedései - 1919-ben felfüggesztette a szlovenszkói evangélikus egyház autonómiáját, új egyházkerületi beosztást vezetett be, az egyházat pedig a csehszlovák állam kiépítését támogató egyháztanács irányítása alá helyezte - a német és a magyar evangélikusság heves tiltakozását váltották ki. Az átmenetet az 1921-es trencsénteplici zsinat zárta le, amely a magyar és német gyülekezetek tiltakozása ellenére is olyan új egyházszervezetet hozott létre, amely biztosította a szláv fölényt és az Szlovák Egyetemes Evangélikus Egyházat a csehszlovák nemzetállam-építés szolgálatába állította. Bár a mintegy négyszázezer szlovákiai hívő legalább egytizedét a magyarok tették ki, a szlovák többség az önálló magyar-német egyházkerületek, vagy legalább egy magyar esperesség létrehozását és a magyar egyházközségek több más fontos követeléseit is elutasította.438 így a magyar evangélikusok kezdettől fogva egyfajta belső ellenzéket alkottak az egyházon belül, amely mozgalomnak Szent-Ivány József kiemelkedő alakja volt. A mélységesen hívő Szent-Ivány József már az államfordulat utáni első fellépéseiben, megnyilatkozásában is az egyházán belüli alkotmányos szellem és önkormányzatiság megőrzése mellett állt ki: „Őrködni fogunk és akarunk az egyház önkormányzatának érintetlenségén, követelni fogjuk az igazi alkotmányos szellemet, ellenségei vagyunk minden szeparatizmusnak, és zászlónkra írjuk a szlovenszkói evangélikus egyház elválaszthatatlan egységét, mert az egyháznak a sokféle nemzeti és társadalmi harc, gyűlölködés közepette egy kiemelkedő, nagy feladata van, kevesbíteni és eltüntetni ezeket az ékeket testvér és egymásra utalt nemzetek között.”439 Tekintélyét jelezte, hogy az egyházon belüli választásokon a magyar és német gyülekezetek több ízben is fontos tisztségekbe jelölték, ám a szlovák többség minden esetben leszavazta ezeket a törekvéseket. így történt 1922-ben, amikor az iskolák egyetemes felügyelőjének, és 1925-ben, amikor pedig egyházkerületi felügyelőnek jelölték a kelet-szlovákiai egyházkerületben.440 A főhatalomváltás után magyar evangélikusok - többek között Szent-Iványval az élükön - kezdettől élesen tiltakoztak az „egyházkormányzás" felfüggesztése, valamint a szlovák 146
