Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
dául országszerte előadásokat, fellépéseket szerveznek a Kúria, a Magyar írás és a Magyar Munkaközösség szerzői számára), a Szentiváni Kúria Albumának kiadásáról, s egyidejűleg a Kúria írói testületileg üdvözölték, hogy a kormány jóváhagyta a köznyelvben Masaryk Akadémiának is nevezett Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság alapszabályzatát. Viszont - reagálva az Akadémia elnökének felvetésére, miszerint amennyiben nem lehetséges a cenzúra eltörlése, az írók is besegíthetnének ebbe a munkába, amivel „néhány nyomorgó magyar író” megélhetését is meg lehetne könnyíteni - nyilvánvalóvá tették, hogy „elleneznek minden olyan törekvést, mely az írásbeli vagy szóbeli szellemi megnyilvánulást a hatalom eszközével elfojtja”.356 Szent-lvány és a Magyar Nemzeti Párt kezdetben - azaz már az Akadémia előkészületei idején - meglehetős ambivalenciával viszonyult a Társasághoz, s gyanakodva reagáltak rá a keresztényszocialisták is,357 a prágai magyar követ pedig még kormánya álláspontját is kikérte azzal kapcsolatban, hogyan reagáljanak a Társaság létrejöttére. Ugyanis mind a keresztényszocialista, mind a Magyar Nemzeti Párt attól tartott, hogy az adomány kezelése és felhasználása során politikai célzatú visszaélésekre kerül sor, sőt Szent-lvány nemzetgyűlési felszólalásában még a köztársasági elnök odafigyelését is kérte annak érdekében, hogy az adomány valóban a magyar kultúrát szolgálja.358 Szent-lvány, pártja országos vezetőségének 1931. március 13-i rimaszombati ülésén tartott beszédében támogató, illetve „minden kritikától tartózkodó" álláspontot javasolt párttársainak az Akadémiával kapcsolatban, mivel bár semmi okuk „a kormány jószándékú munkájában bízni”, még a látszatát is kerülni akarja, hogy „a napi politika kérdéseinek belekapcsolásával alkalmat” adjanak „az intézmény kialakulásának a megzavarására”. Viszont ha az Akadémia munkájában a „magyar kultúrmunka” helyett a kormánypolitika befolyását észlelik, a legnagyobb határozottsággal az intézmény ellen fordulnak.359 A Társaság végül hivatalosan 1931. november 8-án alakult meg Pozsonyban, alapszabályzatát a hatóság 1932 júniusában hagyta jóvá. A Prágai Magyar Hírlap egyébként május 28-i vezércikkében is elmarasztalta a Társaságot a létrehozása óta tanúsított tétlenkedéséért, valamint a cenzúrát érintő javaslatáért is. A Társaság Elnöksége körlevelének magyarázkodásával kapcsolatban pedig hangsúlyozta, hogy az „ezáltal könnyen politikai tendenciák szolgálatába tévedhet s erkölcsi presztízsét lejárathatja”.360 Több alkalommal foglalkozott - hol elismerőleg, hol bírálóan - a Masaryk Akadémiával a Magyar írás is, mely - az Új Munkához hasonlóan - már rögtön az 1932. márciusi, első számában ankétot közölt a Társaságról. A szentiváni kísérlet vége és utóélete A harmadik tanácskozás idejére tehát már egyértelművé vált, hogy a Kúria nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem tudott egy, az egész szlovenszkói magyar írótársadalmat - vagy annak egy tekintélyes, meghatározó részét - egybefogó platformmá válni, így az már aligha lehetett több egyszerű „baráti összejövetelnél".361 A Kúriák útjával, 129