Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
A lap Dzurányi nevével fémjelzett, 1925-1932 közti időszaka egyértelmű sikertörténetnek nevezhető, amikor is a kormánnyal szembeni szüntelen és közvetlen konfrontáció helyett Szent-lványnak a csehszlovákiai magyarság sokrétű érdekvédelmére, önérdek-érvényesítésére vonatkozó elképzelései érvényesültek. Vagyis a lap feladta a szűkösen vett kisebbségi önvédelem átpolitizált, ideologikus álláspontját és a mégannyira behatárolt térfélen is a cselekvés lehetőségeit kereste, a személyiség kezdeményező magatartását ösztönözte és képviselte, s ezzel nyilvánvalóan túllépett azokon a szerepkényszereken, melyek a kisebbségi ellenzéki sajtót, újságírást általában jellemezték. Dzurányi a szerkesztőségben Szent-Ivány támogatásával összmagyar, illetve csehszlovák viszonylatban is kitűnő, nyitott gondolkodású, sokoldalúan képzett, művelt szerkesztőkkel, írókkal, újságírókkal vette körül magát, ami együtt járt a tájékozódás, a szerkesztés és a közölt írások színvonalának emelkedésével. Ennek (is) köszönhetően, főleg 1927-től a kor legnevesebb és legjelesebb magyar(országi) írói és publicistái is szívesen adták oda írásaikat. így nem véletlen, hogy a lap színvonalával rövid időn belül nemcsak a szlovenszkói magyar újságok közül tűnt ki, hanem „tartalmilag az egyik élenjáró csehszlovákiai napilappá tudta kinőni magát, amit tárgyszerűen a felügyeletével megbízott csehszlovák állami hatóságok, hivatalok is elismertek”. Viszont hogy mélyebben is jelen tudjon lenni a cseh és a szlovák társadalom életében, „a nyelvi korlátok mellett a társadalom többségének a kisebbségi magyarokra mint instabil elemre vonatkozó szemléleti sztereotípiái” akadályozták, melyek „a többségi társadalom részéről” lehetetlenné tették, hogy észrevegyék a Prágai Magyar Hírlap „aktivista elemeit”.269 A napilap létrehozói kezdetektől fogva tudatosították a lap azon lehetséges - történelmi - szerepét, melyet a magyarországi könyvek és újságok, folyóiratok Csehszlovákiába való behozatali és az országban való forgalmazási tilalma ellensúlyozásaként tölthetett be a magyar irodalom terjesztésében, illetve az olvasói igények felkeltésében és formálásában. A Prágai Magyar Hírlap már szinte az elejétől irodalmi rovatot tartott fenn, nem sokkal Dzurányi megérkezése után pedig, Magyar Vasárnap címmel terjedelmes irodalmi mellékletet indított. A Magyar Vasárnap szerkesztésére Győry Dezső kapott megbízást a lap mögött álló részvénytársaság igazgatóságától, aki már korábban is tudósítója, majd belső munkatársa volt a Szent-Ivány hatáskörébe tartozó rimaszombati Magyar Gazdának, és németországi tanulmányai idején már 1922-ben tudósításokat küldött Hamburgból a Prágai Magyar Hírlapnak is. S nyilván pártfogója tanácsára lett a Dzurányi vezette Kassai Napló gyakornoka is, amikor pedig főnöke a Prágai Magyar Hírlaphoz került főszerkesztőnek, őt lett a kassai lap felelős szerkesztője. Innen ment azután ő is Dzurányi, illetve Szent-Ivány jóvoltából a prágai napilaphoz, hogy az annak 1925. szeptember közepétől szerveződő s hamarosan megjelenő irodalmi mellékletének, a Magyar Vasárnapnak a felelős szerkesztője legyen. A Magyar Vasárnap, melynek első száma 1925. november I -jén látott napvilágot, a kor cseh és szlovák sajtójával összehasonlítva is nagy teret biztosított az eredeti műveknek, elemzései pedig a legváltozatosabb irodalmi, kulturális és társadalmi eseméÍ09
