Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező

mus eszmekörével stb.), szinte egész életét átszőtte, s egyfajta védőhálót is vont szemé­lyisége köré, mely a sors legváratlanabb fordulataival és legnagyobb nehézségeivel szem­ben is biztonságot jelentett számára. Családi örökségül kapott kiterjedt ismeretségi köre, kapcsolatrendszere politikusi, közéleti, továbbá irodalom- és művelődésszervezői, vala­mint irodalompártolói-mecénási tevékenysége révén folyamatosan bővült. Ennek köszön­hetően nemcsak a szőkébben vett csehszlovákiai magyar irodalmi közéletnek volt egyik számottevő alakja, hanem a 20. század első felének magyar művészeti - és ezen belül irodalmi - köreiben is széles ismeretségi körrel bírt, s a legtekintélyesebb kortársai közül is számosán becsülték, tisztelték. Többek között - miként politikus- és pártvezér társa, Szüllő Géza is - személyesen ismerte Ady Endrét (mindössze hét esztendővel volt fiata­labb nála), aki az 1910. július 28-a és augusztus 21 -e közé eső tátraszéplaki, majd Csorba­tói gyógykezeltetése során többször is időzött Szent-Ivány Józseffel és családjával.245 (Ennek emlékét őrzi Szent-lvány 1910. augusztus 12-i levele, melyben előző esti együtt­­létüket köszönte meg a költőnek.246) De - volt már róla szó - Szent-lvány később, még az első világháború idején is többször találkozott Budapesten a költővel, vallomása szerint nemegyszer együtt ebédeltek a Vadászkürt vendéglőben.247 Említettük, Szent-lvány József életében, pályáján nem lehet elválasztani és egymástól külön kezelni párhuzamosan futó politikusi és művelődéspolitikusi, politika-, gazdaság-, közösség- és kultúraszervező tevékenységét. Ezen összefüggések között s ebben az egy­ségben kell elhelyezni például lapalapítási, illetve lapvásárlási törekvéseit is (Prágai Magyar Hírlap, Magyar Újság, Magyar írás, Az Est stb.), melyek nemcsak politikai céljai(k) közve­títésének és megvalósításának eszközei voltak számára, hanem - ezektől elválaszthatat­lanul, segítve „kitölteni azt az ürességet, amelyet mindnyájan éreztünk”248 - a csehszlo­vákiai magyarság nemzeti, nyelvi és kulturális önazonosságának szolgálatába is állította azokat. Ebben az összefüggésben a Prágai Magyar Hírlapban is többet kell látnunk a szö­vetkezett ellenzéki pártok szócsövénél, hiszen az kezdettől az első köztársaság egyik leg­fontosabb kultúratudatosító és -hordozó - kultúra-, s ezen belül irodalomteremtő és -for­máló - fórumát is jelentette,249 ami ismereteink szerint teljes mértékben egybevágott Szent-lvány József értékrendjével és -felfogásával. VI. 3. A lapalapító (Prágai Magyar Hírlap) Korábbi fejezeteink egyikében már érintettük a Prágai Magyar Hírlap előzményeit, illetve megalakulásának körülményeit. Az indítandó fővárosi napilap programtervezetét ugyan Gál István készítette el; az igazán nehéz feladatot azonban a lap „szellemi megorganizá­­lása” jelentette.250 A lap „alapítói” 1922. január 11-én közzétett, szintén említett felhívá­sukban a szűk pártérdekeken való felülemelkedést és a magyarság „egyetemes érdekei­nek” képviseletét ígérték leendő olvasóinak.251 Azt, hogy a szövetkezett ellenzéki pártok, illetve maga Szent-lvány a politikai történések és döntések közvetlen közelsége, vagyis 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom