Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező

mus eszmekörével stb.), szinte egész életét átszőtte, s egyfajta védőhálót is vont személyisége köré, mely a sors legváratlanabb fordulataival és legnagyobb nehézségeivel szemben is biztonságot jelentett számára. Családi örökségül kapott kiterjedt ismeretségi köre, kapcsolatrendszere politikusi, közéleti, továbbá irodalom- és művelődésszervezői, valamint irodalompártolói-mecénási tevékenysége révén folyamatosan bővült. Ennek köszönhetően nemcsak a szőkébben vett csehszlovákiai magyar irodalmi közéletnek volt egyik számottevő alakja, hanem a 20. század első felének magyar művészeti - és ezen belül irodalmi - köreiben is széles ismeretségi körrel bírt, s a legtekintélyesebb kortársai közül is számosán becsülték, tisztelték. Többek között - miként politikus- és pártvezér társa, Szüllő Géza is - személyesen ismerte Ady Endrét (mindössze hét esztendővel volt fiatalabb nála), aki az 1910. július 28-a és augusztus 21 -e közé eső tátraszéplaki, majd Csorbatói gyógykezeltetése során többször is időzött Szent-Ivány Józseffel és családjával.245 (Ennek emlékét őrzi Szent-lvány 1910. augusztus 12-i levele, melyben előző esti együttlétüket köszönte meg a költőnek.246) De - volt már róla szó - Szent-lvány később, még az első világháború idején is többször találkozott Budapesten a költővel, vallomása szerint nemegyszer együtt ebédeltek a Vadászkürt vendéglőben.247

Említettük, Szent-lvány József életében, pályáján nem lehet elválasztani és egymástól külön kezelni párhuzamosan futó politikusi és művelődéspolitikusi, politika-, gazdaság-, közösség- és kultúraszervező tevékenységét. Ezen összefüggések között s ebben az egységben kell elhelyezni például lapalapítási, illetve lapvásárlási törekvéseit is (Prágai Magyar Hírlap, Magyar Újság, Magyar írás, Az Est stb.), melyek nemcsak politikai céljai(k) közvetítésének és megvalósításának eszközei voltak számára, hanem - ezektől elválaszthatatlanul, segítve „kitölteni azt az ürességet, amelyet mindnyájan éreztünk”248 - a csehszlovákiai magyarság nemzeti, nyelvi és kulturális önazonosságának szolgálatába is állította azokat. Ebben az összefüggésben a Prágai Magyar Hírlapban is többet kell látnunk a szövetkezett ellenzéki pártok szócsövénél, hiszen az kezdettől az első köztársaság egyik legfontosabb kultúratudatosító és -hordozó - kultúra-, s ezen belül irodalomteremtő és -formáló - fórumát is jelentette,249 ami ismereteink szerint teljes mértékben egybevágott Szent-lvány József értékrendjével és -felfogásával.

VI. 3. A lapalapító (Prágai Magyar Hírlap)

Korábbi fejezeteink egyikében már érintettük a Prágai Magyar Hírlap előzményeit, illetve megalakulásának körülményeit. Az indítandó fővárosi napilap programtervezetét ugyan Gál István készítette el; az igazán nehéz feladatot azonban a lap „szellemi megorganizálása” jelentette.250 A lap „alapítói” 1922. január 11-én közzétett, szintén említett felhívásukban a szűk pártérdekeken való felülemelkedést és a magyarság „egyetemes érdekeinek” képviseletét ígérték leendő olvasóinak.251 Azt, hogy a szövetkezett ellenzéki pártok, illetve maga Szent-lvány a politikai történések és döntések közvetlen közelsége, vagyis

104