Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
gában levő Pozsonyban (Tűz, A Reggel, A Nap), valamint Kassán (Kassai Napló, Kassai Munkás) jöttek létre, melyek főleg azokat a mértékadó szellemi és avantgárd törekvéseket plántálták át néhány évre Szlovákiába, melyek a berendezkedő magyarországi rendszer kultúr- és nemzetpolitikai szigora és sémái következtében az 1920-as évek elején kiszorultak Magyarországról. Egyszersmind a Trianon előtti, s fennmaradásukért, folyamatosságuk megtartásáért küzdő felső-magyarországi sajtóorgánumokkal, valamint a szerveződő csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok lapalapításaival ellentétben ezek a magyarországi emigránsok által szerkesztett fórumok a csehszlovák kormány(pártok) rendszerint bőséges támogatásában (is) részesültek, ami még jobban kiélezte köztük az ellentéteket, és fölerősítette a csehszlovákiai magyar sajtó és irodalom jelentős részének széttagoltságát.237 Visszatérve kiindulópontunkhoz, s leegyszerűsítve a kialakult képet, míg az egyik fél a csehszlovákiai magyar irodalom megteremtésének szükségességét és időszerűségét hirdette, a másik oldal gyakorlatilag még annak létezhetőségét is kétségbe vonta. (Bár erre az egyszerűsítésre épp az ellenzéki Prágai Magyar Hírlap szolgáltatta az ellenpéldát is, mely mindkét szemléletnek, például Neubauer Pál vagy Vozári Dezső modernizmusának és Szvatkó Pál szellemi progresszivitásának, illetve Sziklay Ferencék hagyományoskonzervatív elképzeléseinek is teret tudott biztosítani.) Tulajdonképpen ez a vita ért véget Szalatnai Rezső szerint annak az új, fiatal (író)nemzedéknek az 1920-1930-as évek fordulójától számítható megjelenésével, mely már a Csehszlovák Köztársaságban nőtt fel és annak egyetemein végezte el tanulmányait, emellett nagyon sokan megfordultak közülük Nyugat-Európa különböző felsőfokú oktatási intézményeiben is.238 A(z egyik) legelső, késhegyig menő vita a dilettantizmusról - „a kíméleti idő lejárt”239 jelszóval - jellemző módon a szövetkezett ellenzéki pártok lapjában, az akkortájt aktivizmussal kísérletező, ám a kisebbségi-nemzeti érdekvédelem terén változatlanul következetes Szent-lvány József befolyása alatt levő Prágai Magyar Hírlapban zajlott le az 1920- as évek derekán. Szent-lvány kisebbség-, gazdaság- és társadalomszervezői tevékenységének, illetve politikusi munkájának kezdettől fogva fontos részét képezte művelődés- és irodalomszervező ténykedése, amely az 1920-1930-as évek fordulóján, a kormány kisebbségi politikájában való csalódásának fokozódásával, politikájának bizonyos fokú radikalizálódásával, majd politikai szerepének visszaszorulásával párhuzamosan észrevehetően fölerősödött. Irodalom- és művelődéspolitikai elképzeléseinek, irodalomszervezői és mecénási tevékenységének azonban irodalomtörténet-írásunk mind ez ideig nem tulajdonított különösebb jelentőséget, nem törődve az azokat mozgató elvi, mentalitás- és eszmetörténeti megfontolásokkal, és a regisztrálásuk igénye nélkül siklott el a velük kapcsolatos legnyilvánvalóbb összefüggések és tények fölött. A negatív hozzáállás mutatkozott meg a Szentiváni Kúria szervezésénél, a Magyar írás létrehozásánál és a Kazinczy Szövetkezet megalakításánál kifejtett erőfeszítéseinek, meghatározó szerepének felszínes és érintőleges, olykor kifejezetten lekicsinylő és gunyoros említésében. Másrészt legtöbbször egybemosta a két szövetkezett ellenzéki párt szerepét, súlyát, részarányát, felelősségét 101
