Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
A Grimm testvérek Békakirály...335 Rácz Pali bandája húzta A sok szebbnél szebb nótát, Rakták a kállai kettőst S a csárdást tiz napon át. Že do siedmych krajín znela; Banda tam hrála Mássova Hned polku, hned krokowgák; Mladá chasa si tančila Ten náš bystrý regdowák. Segsardčiny, Tokajčiny Pilo sa tam až priwela. Banda tam hrala Piťowa [...] Krásne slowanské trawnice, Mladá chasa si tančila Ten náš bystrý od Slanice. [-] Noha a bemutatott ponyvanyomtatványoknak ennél akár több kiadásuk is lehetett, ismereteim szerint közvetlen hatásukat sem a szlovák, sem a cseh nép szájhagyományában nem lehet fellelni. Az újabb lejegyzésű magyar anyagban előfordul ugyan ez az altípus, de - mivel viszonylag sok magyar fordítás forgott közkézen az elmúlt másfélszáz év alatt - nehezen lehetne bizonyítani, hogy éppen ez a ponyva volt a szóbeliségből lejegyzett variánsok elsődleges forrása. Berze Nagy János a Baranyai magyar néphagyományok című gyűjteményében a mese két variánsát közli, az egyik, Bodáról közölt szöveg (Berze Nagy 1940, II: 172-173) első része pontosan megfelel a KHM-1-nek. Ugyanennek a kötetnek egy következő, Csányoszrón lejegyzett meséje már távolabbról kapcsolódik a KHM-1 - hez (Berze Nagy 1940, II: 173-175). Dégh Linda Pandur Péter meséi között közread egy egyértelműen grimmi hatásokat mutató szöveget. Noha a gyűjtő azt állítja a jegyzetekben, hogy „a Pandúrnál ritka szűkszavúság avval magyarázható, hogy nem volt mesekedve s azért szinte csak a mese tartalmát mondotta el” (Dégh 1942, II: 275), a KHM-1 féle variáns valóban szűkszavú interpretálását a mesélő az előzmények viszonylag terjengős megrajzolásával kezdi. Sebestyén Ádám a bukovinai székely Fábián Ágostonné elmondásában közli a KHM-1 egyértelmű adaptációját Kakasdról (Sebestyén 1979, 141-142). Géczi Lajos a grimmi KHM-1 imregi variánsát közli (Géczi 1994, 148-150), noha a Géczinél felbukkanó csók mint megváltásmotívum sem a Grimm-mesében, sem a fentebb bemutatott verses ponyva nyomtatványokban még nincs meg85. 85 Nem egyértelmű, hogy a Grimmék korának szájhagyományában megvolt-e ennek a csók általi megváltásnak a motívuma, s a Grimm fivérek esetleg valamiféle hamis szeméremből hallgatták-e el; tény, hogy náluk nem szerepel. A motívum Hans-Jörg Uther szerint először Wilhelm Busch egy verses elbeszélésében (Die beiden Schwestern) bukkan föl 1880- ban (vő. Röhrich 1987; 92-94; Uther 2008, 3). Akérdés bonyolultságát jelzi (s ezen alapszik a fenti, a Grimm fivérek általi öncenzúrára utaló megjegyzésem is), hogy a Václav Tille cseh mesekatalógusában szereplő, 1873-ban, a dél-csehországi Kardašova Ŕečicében lejegyzett változatban (ahol a béka helyett ugyan kígyó szerepel) a varázs alóli feloldás feltétele valóban a királylány csókja (Tille 1937, 344-345). A kutatás további feladata kideríteni, a fordításirodalomban, illetve a további adaptációkban milyen intenzitással terjedt el a csók mint megváltásmotívum, aminek aztán a szájhagyományban is lehettek következményei. A vizsgálódásba alighanem be kell majd vonni a filmipar mára már ugyancsak szinte áttekinthetetlen termését. Lásd az egyik legutóbbi, 2009-es Walt Disney-produkciót: A hercegnő és a béka / The Princess and the Frog (http://movies.disney.com/the-princess-and-the-frog [2014.12.18.]).
