Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
336 Szöveges folklór 2. (440B): AGrimm-gyűjteményből kiselejtezett altípusnak (KHM2-13) megfelelő magyar és szlovák variánsok Egy asszonynak / szegény öregembernek / öreg királynak van három lánya, akik (általában gyógyító céllal) vizet akarnak hozni beteg anyjuknak / apjuknak. A forrást azonban egy béka őrzi, s csak azzal a feltétellel enged a vízhez, ha a leány őt kedveséül fogadja, s ennek jeléül neki adja a gyűrűjét. A két öregebb nővér visszautasítja, a legkisebbik neki adja a gyűrűt. A béka este megjelenik a háznál, vacsorát, innivalót, majd pedig leányt követel maga mellé az ágyba. A felkínált nővérek közül a legfiatalabbat fogadja el, az ágyban viszont a béka legénnyé változik. Összeházasodnak. Az idősebb nővérek bosszankodnak / irigykednek. A történet első ismert magyar nyelvű változata Erdélyi János Népdalok és mondák című gyűjteményének 3. kötetében jelent meg (Erdélyi 1846-48, III: 312-314) A csuda-béka címen. Erdélyi nem sokkal később az idézett gyűjteményében közreadott mesékből válogatva külön kötetben is megjelentetett magyar népmeséket, ám a Békakirály mesét ide (egészen biztosan nem véletlenül!) nem sorolta be (Erdélyi 1855). Még korábban a Népdalok és mondák nyomán készült egy, G. Stier által válogatott és fordított német nyelvű magyar monda- és mesegyűjtemény is, ám a most szóban forgó mese ebből is kimaradt (Erdélyi, 1850)86. Szinte szó szerinti, a forrás megjelölése nélküli újraközlése egy, Réthy Lipót szarvasi nyomdájában 1853-ban kiadott, majd Tichy Alajos nagyváradi nyomdájában 1862-ben ismételten közreadott, Három mulattató tündéri néprege egy függelékkel című ponyvanyomtatványban is megjelent.87 Egy későbbi, angol nyelvű magyar népmesegyűjteménybe, The Wonderful Frog címen szintén bekerült az Erdélyi-féle változat (Jones-Kropf 1889,224- 226). Dömötör Ákos a Magyar népmesekatalógusban megjegyzi, hogy „Erdélyi változata Grimm-mesei hatást mutat” (Dömötör Á. 1988, 221). A kérdés az, hogy melyik Grimm-mesének a hatását, hiszen az nyilvánvaló, hogy nem közvetlenül a KHM-1-ét. A magyar változat a másik, az alapgyűjteményből kiselejtezett Grimmvariánssal (KHM2-13) áll szoros rokonságban, aminek viszont nem tudunk magyar fordításáról, így kérdéses, hogyan jutott volna el a magyar szóbeliségbe. Sokkal valószínűbb, s ezt a mese mesterkélt stílusa is alátámasztani látszik, hogy beküldője (személye számomra nem világos) Erdélyinek saját maga által magyarul újramon-86 Később, egy tanulmánygyűjteményben viszont feltehetően ez jelent meg német nyelven is (Der wunderbare Frosch). Magát a forrást sajnos egyelőre nem állott módomban kézbe venni, így nem tudom, hogy valóban ennek a variánsnak a német fordításával, annak első német nyelvű közlésével van-e dolgunk, illetve hogy az eredeti Erdélyi-szöveg vagy az angol verzió fordításáról van-e szó. Az Ortutay Gyula által válogatott német nyelvű magyar mesegyűjteményben nem találjuk a Békakirály mesét, csupán a tágabban értelmezett állatvőlegény típus egy variánsát (Ortutay szerk. 1980, 82-106). A Leander Petzoldt szerkesztette magyarországi népmesék német nyelvű gyűjteményében szintén nem szerepel a mese (Petzoldt szerk. 1995). 87 1. Három mulattató tündéri néprege egy függelékkel. 1. Bátor Jancsi. 2. A csuda-béka. 3. Zsivány Gyuri. 1853. Réthy Lipót, Szarvas OSZK 43—44; 2. Három mulattató tündéri néprege egy függelékkel. 1. Bátor Jancsi. 2. A csuda-béka. 3. Zsivány Gyuri. Nyomtatta Tichy Alajos. N. Váradon 1862. 16 I. OSZK PNy 613.
