Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
A Grimm testvérek Békakirály...329 mese fordítását hozza (Grimmové é. n.). Szórványosan korábban is jelentek/jelenhettek meg szlovák fordítások, újramesélések, mint amilyen például a Bucsánszky kiadásában 1875-ben Budapesten, majd ugyanott 1898-ban Rózsa Kálmán kiadásában ismét megjelent szlovák nyelvű, egyértelműen Grimm-hatást tükröző verses mese (Žabokrál alebo: Králowskej dcéry zlaté jablko a s obručowým srdcom sluha), ami viszont magyarból való fordítás (lásd alább!). Noha a szlovák könyvpiacon Grimm-mesekiadásokat folyamatosan lehet kapni75, a teljes Grimm-kiadás szlovák fordításával egyelőre nem rendelkezünk. A cseh nyelvű kiadásokkal kapcsolatban annyit lehet tudni, hogy az első - inkább interpretálás, újramesélés, mint fordítás-valamikora 19. század végén, a 20. század elején jelent meg Détské pohádky: die sbírky bratrí Grimmú címen.76 A mesék első cseh fordítása könyv alakban 1913-ban jelent meg; teljes kiadás 1961-ben hagyta el előszóra nyomdát, Helena Helceletová fordításában, majd 1988-ban egy újabb teljes fordítás kiadására került sor (Jitka Fučíková munkája); a 2010-es évek legelejével bezárólag a Grimm-mesék mintegy 90 cseh könyvpublikációjával számolhatunk (Damborská 2012, 54-56). Létezik továbbá egy cseh nyelvű internetes oldal, ahol a legtöbb Grimm-mese a Grimm-mondákkal keverve olvasható, Jitka Janeóková fordításában.77 II. A nemzetközi népmese-katalógusban (Uther 2004) az állatvőlegény (állatmenyaszszony) kategóriájába tartozó, tágan értelmezve a 400-441-es számmal jelzett mesetípusoknak (vő. Kawan 2010; Kovács Á. 1977; Kovács Á. 1980) több szövegvariánsa is megtalálható a Grimm-kiadások valamelyikében. És ha jelenlegi vizsgálódásainkat nem is terjesztjük ki erre a teljes körre, a szűkén értelmezett Békakirálymese (ATU 440) esetében is indokoltnak látszik a többes szám használata. A klasszikussá vált gyűjtemény első darabjaként ismert történetnek a keletkezés- és változástörténete a német szakirodalomban példás alapossággal van feldolgozva (Bolte-Polívka 1913-1932, I: 1-9; Röhrich 1987; Scherf 1995, I: 356-361; Uther 2008), ezért ezzel részletesen most nem indokolt foglalkozni. A Békakirály a KHM minden, a Grimm testvérek életében megjelent kiadásának első számú meséje, s a gyűjtők-átdolgozók számos megjegyzéséből tudható, hogy több szempontból is példaértékű szövegnek tartották. Rövid tartalmi kivonata a következő: A szépséges királylány a palota közeli erdőben egy kútnál játszik aranylabdájával, amely a vízbe pottyan. Keserves sírására egy béka jelenik meg, aki felajánlja neki, hogy kihozza az aranylabdát, ám cserében azt kéri tőle, hogy legyen a játszópajtása, 75 Lásd pl.: Rozprávky bratov Grimmovcov. Bratislava: Matys, 2007; Najkrajšie rozprávky bratov Grimmovcov. Bratislava: Ikar, 2011. Najkrajšie rozprávky bratov Grimmovcov. Preklad: Ľubormír Feldek. Bratislava: Reader’s Digest Výber 2012. 76 Tamara Buckóvá: „Bylo nebylo...“ Osudy pohádek bratŕí Grimmú v Čechách. http://www.goethe.de/ins/cz/pra/lhr/mat/mid/cs9629135.htm [2014.12.18.] 77 http://www.pohadky.org/ [2014.12.18.]
