Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
Hol ringtak a bölcsők?293 ő munkatársaik (Putz Éva) nem énekeltették őt meg? Két válasz lehetséges: vagy nem élt már akkor Földesi Ilona édesanyja, vagy mégsem tudta ezt a balladát. Ág Tibornak 1977-ben Alsóbodokon sikerült egy további változatot rögzítenie, amelyet előadója, Holec Ferencné Gyepes Ilona46 Földesi Ilona nővérétől, Balkó Ferencné Elgyütt Máriától tanult (Ág-Sima 1979, 16-18). Közben, 1976-ban Földesi Ilona kézzel írott nótásfüzete is előkerült, amelyben szintén megtaláljuk a Kőműves Kelemenné balladájának egy változatát (Ág-Sima 1979, 401-402). Itt vetődik fel agy további kérdés: Földesi Ilona vajon miért nem azt a változatot énekelte (csak egy vele nagyon rokont), ami nótásfüzetében fel volt jegyezve? Fentebb már idéztem azt az adatot, ami szerint 1976-ban az akkor 73 éves nyitracsehi Suba Imre is el tudta énekelni ugyanazt a dallamot, amire Zsérén a szóban forgó balladát énekelték, de egy dudanóta szövegével. A gyűjtőnek elmondta, hogy „legénykorában náluk is énekelték Kőműves Kelemen balladáját, de ő nem tanulta meg” (Ág-Sima 1979, 402). A Kőműves Kelemenné balladája zoborvidéki előfordulásáról Ág Tibor és Sima Ferenc balladáskönyvének megjelenésekor, 1979-ben nagyjából tehát ennyit lehetett tudni. Ezekről is, illetve a későbbi gyűjtések további eredményeiről Ág Tibor a Csináltassunk hírharangot című, zoborvidéki népballadákat tartalmazó újabb kötetének megfelelő fejezetében számol be (Ág 2001). Természetesen indokolatlan lenne elismételni az Ág Tibor által itt bemutatott kutatási eredményeket, de a nyitracsehi Suba Imrével kapcsolatos sorokra mégis vissza kell térni. Az idős énekes emlékeivel kapcsolatban itt már a következőket olvashatjuk: „Kutatásunk során Nyitracsehiben találtunk egy idős énekest, aki azt állította, hogy legénykorában náluk is énekelték a Kőműves Kelemen balladáját, de ő nem tanulta meg. Ugyanennek az énekesnek - név szerint az 1903-ban született Suba Imrének - elénekeltem a zsérei változat dallamát. Neki egy 6 szótagú giusto dudanóta jutott az eszébe..." (Ág 2001,85). Ág Tibor ezt a fentebb már idézett dudanótát közli a korábbi balladagyűjteményében (Ág-Sima 1979, 402), a most szóban forgó kötetben, néhány lappal arrébb viszont ugyanettől a Suba Imrétől (mindenféle magyarázat, kommentár nélkül) a Kőműves Kelemenné balladájának 1978-ban lejegyzett kezdő sorait adja közre (Ág 2001,92). Ismerünk a térségből még egy variánst, amit Ág Tibor mindössze egy szűkszavú megjegyzés kíséretében ad közre: „Azóta [1976, illetve 1978 óta? L. J. megj.j 1987- ben Pogrányban is előkerült egy változata, melyet Schuster Éva rögzített magnetofon-kazettán” (Ág 2001, 85). A gyűjtő az 1931-es születésű Szomolányi Andrásné Nagy Ilona előadásában rögzítette a balladát (Ág 2001, 93-96). 46 A gyűjtés datálása 1977 tehát, az adatközlő életkora pedig harminc év (Ág-Sima 1979, 18), ezek szerint Holec Ilonának 1947-ben kellett volna születnie. A másik forrásban, ahol neve Holecz-ként van írva, születési éveként 1944 olvasható. Ebből az utóbbi életrajzból viszont azt is megtudjuk (s ez sokkal fontosabb a születési dátum pontosításánál!), hogy „1970-ben vett részt először a Tavaszi szél népdalversenyen. Azóta tudatosan gyűjti és tanulja a népdalokat az idősebbektőt’ (Ág 1996, 205) [kiemelés tőlem: L. J.j
