Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
Hol ringtak a bölcsők?289 .. .szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az itt közölt székely balladák sajátos régi dallamai a szöveggel nincsenek szorosan összenőve. Gyakran megtörténik, hogy e dallamokra más, hasonló rythmusú balladát, vagy lirai dalt is énekelnek; valamint az is előfordul, hogy az itt közölt szövegekkel kapcsolatban más hasonló rythmusú dallammal kísérleteznek. Az epikai dal sorsa tehát egészen fedi a Urai dalét. Noha még kiérezhető, hogy ez a társulás - miként ez az ország más részeiben is tapasztalható - az epika terén nem régi keletű. ” (Bartók 1908, 115) Bartók sorait Ág Tibor gyűjtési tapasztalatai is alátámasztani látszanak, hiszen a Kőműves Kelemenné ballada zsérei dallamának változatát 1976-ban Nyitracsehiben is megtalálta, csak egészen más műfajban (dudanóta dallamaként!), s persze más szöveggel: „Dudásom, dudásom, /Kedves muzikásom, /A gatyám megrázom, /Meg is matarászom.”(Ág-Sima 1979,402). Hogy akkor most ballada- vagy dudanótadallamról van-e szó elsődlegesen, hát én azt nem tudom eldönteni... Mindezzel csak annyit szeretnék mondani, hogy szöveg és dallam elterjedési kérdései vizsgálhatóak egymástól függetlenül is, és ami igaz lehet az egyikre, nem feltétlenül érvényes a másikra. A továbbiakban tehát kizárólag szövegfolklorisztikai szempontok alapján közelítek a problémához. Kutatástörténeti szempontok A Kőműves Kelemenné balladájának első zoborvidéki nyoma Franz Zagiba népzenei gyűjtőtevékenységéhez kapcsolható. Munkájához ösztönzést a Csehszlovák Állami Népdalintézet Szlovenszkói Szakosztálya által szervezett kutatási program, illetve kiadott kérdőív jelentett (vö. Ág 2000, 90). Kutatási eredményeit, a zoborvidéki „népballadákat”42 csak a háború után, Ausztriában publikálta. Ebben a német nyelvű közleményében elmondja, hogy a gyűjtést 1939-40-ben végezte, mégpedig féltestvérével, Arany A. Lászlóval közösen: Aranyt elsősorban a balladák szövegei, őt pedig azok melódiája érdekelte. Aranynak nagyon sok balladát már csak elbeszélt változatban sikerült feljegyeznie, mivel a dallamok nagyobbik része akkora elfelejtődött. Zagiba az ezekhez a szövegekhez „tartozó” dallamok felkutatását tűzte ki célul. 37 esetben sikerült is neki, de a háborús viszonyok miatt nem tudta folytatni, illetve befejezni a kutatómunkát (Zagiba 1954, 63-65. A publikáció kritikáját lásd: Ág 2000). így ebből a közleményből tudunk a Kőműves Kelemenné balladájának legelső ismert, a közreadó szerint négy versszakból álló variánstöredékéről, amelyet a 33 éves zsérei Földesi Ilonától jegyzett le. Közleményében viszont sajnos csak a ballada első két sorát hozza, így még ezt az állítólagos töredéket is csak töredékesen ismerjük (Zagiba 1954, 70-71). A ballada következő zoborvidéki nyoma is ehhez a népzenegyűjtési kezdeményezéshez köthető. 1944-ben jelent meg a készülő Nyitravidéki népballadák című 42 A gyűjtemény nemcsak balladákat tartalmazott, hanem népdalokat, népies műdalokat, költők folklorizálódott verseit is (köztük van például, noha Zagiba szemmel láthatóan nem tud róla, mert betyárballadának mondja, Petőfi Sándor: Alku című versének folklorizálódott változata is. Zagiba 1954, 79-80).
