Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

2. Szöveges folklór

2. 27. Mátyás király alakja a kisalföldi néphagyományban

Népünk sajátosan szelektív történelmi tudatában kiemelkedő hely illeti meg Hunyadi Mátyás személyét. A hozzá kapcsolódó, népköltészeti értelemben véve is kerek-egész népmondák, illetve inkább információ jellegű közlések, adatszerűén felbukkanó jelzések azonban azt bizonyítják, hogy a magyarság körében a Mátyás király személyéhez fűződő mondák nem egységesen terjedtek el. Elsősorban a déli és északi nyelvterületeken, a nyelvhatárokkal szomszédos sávokban sűrűsödnek (vö. Komorovský 1957; Liszka 1986). Ezeken belül kiemelkedő hely illeti meg a Kisalföld északi, a mai Szlovákia területére eső felének, elsősorban (ám nem kizárólagosan!) a Csallóköznek Mátyás királlyal kapcsolatos néphagyományát. A Kisalföldnek a Dunától délre elterülő vidékein - meglepő módon - nem ilyen közkedveltek a reneszánsz uralkodónk alakja köré szőtt történetek. Legalábbis a hozzám eljutott források alapján erre kell következtetnem (Timaffy 1980, 199-214; Timaffy szerk. 1983).

Jelen írásomban a Kisalföld északi felére összpontosítva kísérlem meg számba venni és értékelni a szóban forgó, az eddigi közlésekből kijegyzett, illetve saját gyűjtésű folklóranyagot. Célom nem az, hogy általában a Mátyás-történetek kisalföldi elterjedését kíséreljem meg feltérképezni. Ez eleve reménytelen (és sehová nem vezető!) vállalkozás volna, hiszen az iskolai oktatás, valamint az olvasmányélmények alapján néhány országszerte közismert Mátyás-történet (pl. Mátyás király és a kolozsvári bíró; Mátyás király vöröshagymán kapáltat stb.) ismétlődne szinte minden faluban (vö. Liszka 1986). Jelen esetben inkább arra teszek kísérletet, hogy azt a helyi, helyhez kötött (!) hagyományt tárjam fel, amely - egyébként szintén nem függetlenül az olvasmányélményektől és az iskolai oktatástól, ahogy arra a továbbiakban még többször is rámutatok - konkrétan ezekhez a tájakhoz kapcsolja Korvin Mátyás alakját. Kísérletem természetesen nem egy történelmi korszak helytörténeti vonatkozásainak hiteles rekonstrukciója kíván lenni, hanem a parasztságnak az érintett táji keretek közt maradt történelmi tudatát, történelemszemléletét kívánja érzékeltetni egy konkrét történelmi személyiségen keresztül. így aztán annak ellenére, hogy az anyaggyűjtés még tovább is folytatható lenne (sőt, természetesen, folytatandó is!), úgy vélem, a rendelkezésünkre álló adatok elégségesek az általánosabb törvényszerűségek megrajzolásához.

Munkámat két fő részre tagoltam: először a rendelkezésemre álló adatok rendelkezésére, értékelésére teszek kísérletet, ehhez csatolom a saját gyűjtéseimből válogatott szöveggyűjteményemet30.

30 Mivel jelen kötet előző tanulmányához kapcsolódik egy hasonló tartalmú szöveggyűjtemény, itt ennek újraközlésétől eltekintek. Azt a néhány, az előző szöveggyűjteményben nem szereplő textust, ami ebben volt található, besoroltam amoda és *-gal jelöltem.