Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
124 Néphit, népszokás, népi vallásosság A sírgödör formája ma már elsősorban a föld minőségétől függ87. Ha jó tartású a talaj - ami mind ritkábban fordul elő, hisz az egész temető már többször át volt forgatva -, akkor padmalyos sírt is ástak. Feltűnő azonban, hogy a pádnál kifejezést - mint sírgödörformát - csak egy adatközlőm ismeri. Mások vagy egyáltalán nem tudnak külön megnevezést az oldalüregre, vagy egyszerűen srég ásásnak mondják, illetve ódalba ástak. Általánosabb forma a padkás sír, az ún. sírba-sír megoldás, mindegyik adatközlőm ismerte88. Ennek lényege, hogy a kiásott sírgödörbe, amely nagyjából két méter mély, még egy keskenyebb, éppen a koporsó méreteinek megfelelő, árokszerű bemélyedést ásnak. Ezt aztán a temetés során a - már fentebb említett - padnaldeszkával fedik le. Érdekes jelenség, hogy az eredetileg oldalüregre vonatkozó padmaly kifejezés fokozatosan a hasonló funkciót betöltő borítódeszkára ment át. Megemlítendő még, hogy a sírgödör ásása során a fejfának is előkészítenek egy keskeny bemélyedést. Az előkészületekkel párhuzamosan magát a holttestet is föl kell készíteni az utolsó útra. Öltöztetés-ravatalozás előtt megszokás mosdatni (férfiak esetében borotválni is) az elhunytat. Ezt a munkát vagy a hozzátartozók végzik, vagy egy fogadott ember, idős aszszony89. A halottmosó vízről gyakorlatilag nem él babonás hiedelem a faluban. Van olyan vélemény, amely szerint nem is mosdatják, hanem inkább nedves zsebkendővel törölgetik át a testet. Egyébként, ha vízzel is mosták, csak kiöntik valahová, régente a trágyatelepre, ahová minden piszkos vizet öntöttek. Férfit férfiak, nőt, gyermeket nők öltöztetnek. Az egyik adatközlőm szerint - aki maga is végzett ilyen munkát - az emberek általában félnek a halottól. Elmondott egy esetet, amikor a férj nem engedte a feleségének, hogy tulajdon anyját felöltöztesse: ha hozzá nyúlsz, nem eszek a kezed után! Az elhunytra a legjobb ruháját adják: fehér inget, fekete ruhát. A fiatal lányt menyasszonyi ruhába öltöztették, a legényt pedig vőlegénynek: bokrétát is kapott90. A halott lábára csak harisnyát adtak, cipőt nem. A cipőt néha melléteszik a koporsóba. A kalapját is a koporsóba tették, asszonyra fekete kendőt adtak. Mellé kerültek a becses tárgyai is: pipája, kostökzacskója, imakönyve, botja, órája (fölhúzva), fényképe stb.91 Pénzt nem tettek mellé, nem volt ilyen babona szokás. Más adatközlőm szerint pipát, dohányt csak a cigányok tettek a koporsóba. A pálinka útravalót is tagadják. A halott lábát fekete masnival kötik össze, hogy szépen egymás mellett legyenek. A koporsó lezárása előtt aztán leoldják ezt a selyemszalagot. Feje alá a párnába gyaluforgácsot, szilácsot tettek92. A házban a tisztaszobában volt fölravatalozva, lábbal az ajtó felé. Amíg nem hozták meg a koporsót, ahol aludt, abban az ágyban vagy szekérdeszkán terítették ki, ami fehér 87 Gömörmihályfalván padmalyt nem ásnak, mivel laza a föld és beomlana. A koporsóra tölgyfa deszkákat helyeznek. 88 A környező falvakban nem ismerik ezt a megoldást (B. Kovács István szíves szóbeli közlése). Saját gyűjtésemből Felső-Kálosáról van adatom a sírba-sír megoldásról. Fügéről viszont szintén negatív adattal rendelkezem. 89 Turóc-völgy (Ujváry 1975,132-133). 90 Turóc-völgy (Ujváry 1975, 132). 91 Turóc-völgy (Ujváry 1975, 134). „Bartholomeides idejében még az volt a szokás Gömörben, hogy mindenféle gabonából egy részt adtak a halottnak” (Róheim 1925,168). 92 „A palócok a halott feje alá párna helyett gyaluforgácsot, vagy szalmával kitömött kis »gyócspárnát« tesznek" (Róheim 1925, 159).
