Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
A halál és temetés Felsővályon 125 halotti lepedővel volt letakarva93. Ezt a lepedőt mindig eltették, s csak a haláleset idején vették elő. Más vélemény szerint ez szemfödél volt, díszes szegéllyel. Ugyanilyen kis rojtos asztalterítő került az udvari szertartásnál a pap és a kántor előtt lévő asztalkára. A koporsóba helyezés után azt a szemfödelet eltették (Václavík 1959, 359). Miután meghozták, áthelyezték az elhunytat a koporsóba, mégpedig úgy, hogy megfogták a lepedő négy sarkát és azzal emelték be. A lepedő bennmaradt a koporsóban, ami alá mosószéket, hokedlit vagy valamilyen bakot tettek. A falunak 1979-től van ravatala, ezt fekete bársonnyal terítik le. A szemfödőt, amit a koporsóval együtt adtak, az arc fölött kereszt alakban kinyírják, és a kereszt középpontjába összefutó sarkokat kihajtogatták, így az arc szabaddá, láthatóvá válik. Ha nem vágták ki, akkor örökös sötétségben maradt a halott, de ez babonaság, mondják. Mindegy mára halottnak. Miután az elhunytat kellően előkészítették az utolsó útra, lassan megjelennek az első halottnézők. Barátok, de főleg rokonok szokták megtekinteni a halottat. Az ajándékokat (tyúk, liszt, tojás stb.)94, amit hoznak, tulajdonképpen már a torra szánják. „Mint a lagziba, ezért haragszok nagyon", mondja egyik adatközlőm. Ilyenkor szokták elhozni a család koszorúját is, ami régebben fenyőágból vagy télizöldből, újabban művirágból készül. „Terhes asszonynak nem jó megnézni a halottat. Én nem tudom, miért. Azt azért mondhatják, hogy rácsudál." Virrasztóra a temetés napjáig minden este sor kerül, ami általában egész reggelig szokott tartani95, ma úgy nagyjából éjfélig maradnak a halott mellett. Ide általában a rokonok, jó ismerősök mennek el. Kölcsönképpen: én elmegyek, más is eljön, mondják. Többnyire férfiak jártak virrasztani, de ritkábban nők is. Ez az utolsó tisztesség, mindenki elment, akiben volt lélek. A háziak itallal (pálinka) és valami csekélységgel (szalonna, pogácsa) kínálják a virrasztókat. Ma a halottat egy másik helyiségben virrasztják, de régebben a koporsó mellett töltötték az egész éjszakát96. A temetés A temetés általában egy óra körül kezdődik, amit harangszó jelez: gyülekezésre csendítenek. A koporsót két bakforma székre teszik ki az udvarra úgy, hogy a halott fejjel befele legyen. Lábához egy kis asztal mögé - amely fekete gyászkendővel van letakarva - ült a pap és a kántor. A család nőtagjai a koporsó körül ültek, míg a férfiak mögöttük álltak. A gyászoló rokonság, barátok, ismerősök viszont a pap mögött (férfiak), illetve vele szemben, a halott fejénél (nők) álltak97. A halottat a pap búcsúztatta a rokonoktól, ismerő93 Ez nem azonos az Ujváry Zoltán által, a Turóc-völgyből leírt halotti lepedővel, pergált lepedővel, amely tulajdonképpen a szemfedő (Ujváry 1975,132-134). 94 Rimaszécs (Václavík 1959, 359). 95 A palócok „virrasztani nem szoktak, de az egész ház népe rögtön megszüntet minden munkát, s ünnepi ruhájába öltözködik..." (Findura 1885, 205). 96 A Turóc-völgyben „a virrasztók abban a helyiségben tartózkodnak, amelyikben a halottat kiterítették” (Ujváry 1975, 133-134), a Balog-völgyön ma is közvetlenül az elhunyt mellett virrasztanak. 97 Turóc-völgy (Ujváry 1975,137).
