Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
92 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje 1. táblázat. Szlovákia nemzetiségeinek felekezeti megoszlása Nemzetiség Római katolikus Görög katolikus Pravoszláv Evangélikus Református Zsidó Felekezeten krvüli Egyéb Ismeretlen Összesen Szlovák 3 224 093 188 522 31 607 360 716 27 970 1 737 632 318 45 807 102 084 4 614 854 Magyar 378 700 8 086 86 7 963 80 582 240 33 336 5712 5 823 520 528 Roma 68 536 5 731 1 650 1 022 796 34 6 821 2 470 2 860 89 920 Cseh 358 13 256 8 970 17 9 51 1 228 178 180 24 201 Ruszin 643 3 163 5 439 46 30 7 1 156 152 178 10 814 Ukrán 22 731 438 215 1 550 133 41 16 304 1 891 1 317 44 620 Egyéb 8 662 285 2 199 1 205 52 208 4 721 1 758 926 20 016 Ismeretlen 4 397 350 197 339 163 38 1424 364 47 230 54 502 Összesen 3 708 120 219 831 50 363 372 858 109 735 2 310 697 308 58 332 160 598 5 379 455 Forrás: Népszámlálás 2001. A továbbiakban tekintsük át az egyes nemzetiségek felekezeti megoszlásának jellegzetességeit! A szlovákok felekezeti megoszlása tendenciáiban igen kis mértékben tér el az országos trendektől. Ugyanakkor egyes felekezetek szempontjából jelentős eltérések is vannak. A szlovákok között kis mértékben magasabb a római katolikusok (69,9%), a felekezeten kívüliek aránya (13,7%), jelentősebb mértékben magasabb az evangélikusok aránya (7,8%), ugyanakkor nem elhanyagolható mértékben alacsonyabb a pravoszlávok (0,7%), ismeretlenek (2,2%) aránya, s az országosnak töredéke a reformátusok aránya (0,6%). A magyar lakosság felekezeti megoszlása is alapvonásaiban hasonlít Szlovákia felekezeti megoszlásához. A magyarok körében az országosnál kis mértékben magasabb a katolikusok aránya. A magyarok közel háromnegyede katolikus (72,8% római, 1,6%-a görög). A lényeges eltérés a protestáns egyházakhoz tartozás vonatkozásában mutatkozik. A protestáns magyarok közül legtöbben a református egyházhoz tartoznak 15,5%, országosan a protestánsok legnagyobb része (6,9%) viszont az evangélikus egyház tagja. Az evangélikus magyarok aránya ennek töredéke. A magyarok körében szinte elhanyagolható a pravoszlávok aránya (0,02%), az egyéb kisebb vallási közösségekhez tartozók aránya az országos értékek körül mozog. Ami viszont lényegesen különbözik: a magyarok körében a felekezeten kívüliek aránya (6,4%) kétszer, az ismeretlenek aránya is (1,1%) közel háromszor kisebb az országos értékeknél. A romák területi elhelyezkedése felekezeti kötődésükben is megmutatkozik. (Lélekszámúk Kelet-Szlovákiában a legnagyobb, s nyugat felé haladva csökken.) Ezt tükrözi, hogy körükben az országosnál jelentősen magasabb a görög katolikusok (6,4%), de a pravoszlávok aránya is (1,8%). Ugyanakkor igen alacsony az evangélikusok (1,1%), és a reformátusok aránya (0,9%), s nem sokkal haladja meg az országos érték felét a felekezeten kívüliek aránya (7,6%). Az országosnál viszont jelentősen magasabb a különböző kisebb egyházokhoz tartozók aránya (2,7%). A csehek felekezeti megoszlásának meghatározó vonása a felekezeten kívüliek igen magas aránya (36,5%). Az egyes vallási közösségekhez tartozók között a római katolikusok dominanciája (50,9%), továbbá az országos átlagot többszörösen meghaladó egyéb fele kezetekhez tartozók aránya (4,2%) figyelhető meg. A ruszinok és az ukránok felekezeti megoszlása az országos trendektől gyökeresen eltérő. Mindkét közösségen belül a „keleti" egyházakhoz tartozók teszik ki a lakosság többségét. A ruszinok többsége (54,8%) a görög katolikus egyházhoz, több mint egyharmada (37,1%) a pravoszláv egyházhoz tartozik. A további felekezetekhez tartozók aránya csekély, a protestáns egyházakhoz tartozóké elenyésző. A felekeze-
