Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag

Nemzetiség és anyanyelv szerinti hovatartozás 93 ten kívüliek aránya körükben (5,1%) nem éri el az öszlakosságot jellemző érték a fe­lét sem (5,1%). Az ukránok többsége (50,3%-a) a pravoszláv egyházhoz tartozik, 29,2%-a görög ka­tolikus. Úgy tűnik, hogy a ruszin-ukrán etnikai határ egyik jellemzője, hogy az ukránok szekularizáltabbak: több mint kétszer magasabb körükben a felekezeten kfvüliek ará­nya (10,7%), mint a ruszinoknál. Ezenkívül nagyobb felekezeti pluralizmus is megfi­gyelhető: nagyobb arányban tartoznak a különböző nem „keleti" felekezetekhez, mint a ruszinok. Szlovákia lakosságának felekezeti összetétele regionálisan is igen változatos ké­pet nyújt, mely az etnikai összetétel területi vonzataival is szoros összefüggésben van. A regionális eltéréseket 4 régió mentén vizsgáljuk. A nyugat-, közép-, kelet-szlová­kiai, területek mellett Pozsony és tágabb környékének (Pozsonyi kerület) elkülönítése amiatt is indokolt, mivel a Pozsonyi kerület kegybemosása a nyugat-szlovákiai régió­val jelentős mértékben torzította volna e két terület adatait. A római katolikusok aránya kelet felé haladva csökken, az evangélikusok aránya Közép-Szlovákiában, a görög katolikusok és a pravoszlávok aránya pedig Kelet-Szlová­­kiában a legmagasabb. A további egyházak közül legnagyobb arányban vannak a re­formátusok Kelet-, illetve Nyugat-Szlovákiában, a zsidók a Pozsonyi kerületben, a fe­lekezeten kívüliek Pozsonyban és Közép-Szlovákiában. A kis egyházak aránya kelet fe­lé növekszik, de egyébként Pozsonyban a legmagasabb. Az egyes nemzetiségek felekezeti megoszlását befolyásolja regionális elhelyezke­désük, de a régiók felekezeti megoszlása is jelentős mértékben függ ezek nemzetisé­gi összetételétől. A felekezeti megoszlás nemcsak nyugat-kelet, de dél-észak irány­ban is változik, de ezt már a négy régióra történő tagolás mentén nincs módunkban megfigyelni. Národnostná a jazyková príslušnosť v živote národnostných a etnických spoločenstiev na Slovensku Zhrnutie Sčítanie ľudu z roku 2001 po tretí raz - po roku 1970 a 1991 - ponúka okrem národ­nostného zloženia obyvateľstva aj údaje o materinskom jazyku. Autor štúdie analyzu­je vzťahy medzi týmito dvomi fenoménmi - podá hĺbkovú analýzu národnostnej štruk­túry obyvateľstva Slovenska na základe dvoch premenných: národnosť a materinský jazyk. Celá štúdia bola publikovaná v slovenskom jazyku v minuloročnom vydaní našej publikácie, t. j. v publikácii Národnostné a etnické menšiny na Slovensku 2004.

Next

/
Oldalképek
Tartalom