Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag

1.2. A KISEBBSÉGEK TELEPÜLÉSI SZINTŰ ETNIKAI SZEGREGÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA SZLOVÁKIA JÁRÁSAIBAN

(A dél-szlovákiai magyarlakta járások disszimilaritási mutatói a 2001. évi népszámlálás adatai alapján)

Skúmanie etnickej segregácie menšín na úrovni sídiel v okresoch Slovenska

1. Bevezető

A különféle társadalmi csoportok szegregációja, s azon belül is térbeli elkülönülésük kérdésköre a modern társadalomtudományok egyik alapvető témája. A társadalmi szegregáció a szociológia számára elsősorban a településeken belül felismerhető jelenségként vált kiváltképpen fontos kutatási területté - elsősorban a gyorsan növekvő nagyvárosok egyébként is összetett szerkezetű népességének vizsgálata kapcsán.

Tértudományi jellegénél fogva a társadalomföldrajz a településeken belül kialakuló szegregáció különböző fajtáinak vizsgálata mellett, kitekintéssel a tágabb földrajzi vonatkozásokra is, a településszerkezet belső tagolódásának értelme szerint kialakuló, s hangsúlyozottan a térbeliség jegyeit hordozó elkülönüléseket igyekszik feltárni és átalakulásuk irányait nyomon követni. A társadalomföldrajz részdiszciplfnájaként az etnikai földrajz számára értelemszerűen adódik a feladat, hogy az etnikai térszerkezet megjelenítésének céljától vezérelve, a településszerkezet szintjeire alapozva leírható, etnikai hátterű szegregációt a maga eszközeivel és módszereivel igyekezzék minél mélyrehatóbban feltárni.

Az alábbiakban egy az etnikai földrajz elemzési eszköztárába is tartozó egyszerű vizsgálati módszer eredményei egy részének közzétételével a Szlovákia településszerkezetén belül kitapintható etnikai-nemzetiségi okokra visszavezethető szegregáció általános jellegzetességeinek, illetve ezzel kapcsolatban néhány alapvető összefüggés feltárásra teszek majd kísérletet.

Magától értetődő, hogy az etnikai szegregáció társadalmi hatásainak - „áldásainak és átkainak” - megítélése olyan érzékeny, szerteágazó és napjainkban is meglehetősen vitatott probléma, amelynek megértéséhez az etnikai földrajz legfeljebb szerény adalékokkal szolgálhat.

2. Területi egyenlőtlenségi mutatók és alkalmazásuk

A területi egyenlőtlenségi mutatókat a regionális tudomány és a társadalomföldrajz különféle ....természeti, gazdasági, társadalmi jelenségek területi differenciáltságának mérésére ... a különböző társadalmi csoportok területi szegregációjának feltárására...”1 alkalmazza. A nemzetiségi megoszlás térszerkezetének feltárására irányuló etnikai földrajzi vizsgálatok során az ilyen típusú területi egyenlőtlenségi mutatók számítása révén rendelkezésre álló mérőszámokra nagyon nagy szükség van; nél- 1

1 Nemes Nagy, 1984, 65-66. p.