Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
66 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje külözhetetlenek ugyanis az összehasonlító elemzésék megalapozásánál. Ezek a mutatók - többek között - a nemzetiségi megoszlás szempontjai szerint is értelmezhetők, s lehetővé teszik olyan, a kutatott térség egészére vonatkozó mérőszámok értékelését, amelyek időbeli vizsgálata egyértelmű képet ad a térszerkezet jellegéről, illetve átalakulásának általános irányáról. 2.1. A disszimilaritási index2 A társadalomföldrajzi elemzések alapeszközének számító mutatók közé tartozik az ún. Hoover-index3 is; egy „... megoszlási viszonyszámokon alapuló ... területi egyenlőtlenségi mutató..."4 A régebbi szakirodalomban nevezték koncentráltsági index-nek is...... amely a jóval általánosabb disszimilaritási indexek speciális alkalmazásának tekinthető". Ez a mutató ....kellően tömör, könnyen kezelhető formában jelzi ... az eloszlásban) ... végbement változásokat.’’5 A disszimilaritási index ebben a formában mindig két vizsgált, összevett jelenség térbeli eloszlásában jelentkező egyenlőtlenségek mértékét adja meg. Az egyenlőtlenségek akként alakulhatnak ki, hogy különböző okok folytán az adott térség részegységeiben a mérés időpontjában a két összevett jelenség más-más intenzitással van jelen, vagy különböző arányban mutatható ki. A Hoover-féle területi egyenlőtlenségi mutató, vagy disszimilaritási index Nemes Nagy értelmezése szerint „...konkrét jelentést hordoz: megmutatja, hogy az egyik területi jelenség hány százalékát kellene átcsoportosítani a területegységek között ahhoz, hogy a területi megoszlása azonos legyen a vele összevetett jelenségével."6 A disszimilaritási mutatót emellett, közvetve, az asszimiláció statisztikai vetületének egyik lehetséges, regionális szintű indikátoraként is számon tartják.7 Ebben a szőkébb értelemben a Hoover-index adott értéke felfogható úgy is, mint az etnikai „töm-2 „Indices of segregation - Measures of the degree of residential separation of sub-groups within a wider population. The development of meaningful indices of segregation has been fundamental to the study of social stratification and residentisl differentiation in urban areas. ... Most studies of segregation have used one of two simple indices to summarize differences between two spatial distributions. The indices vary from 0-100 and indicate the percentage redistribution necessary over a set of districts. First, the index of residential dissimilarity indicates the percentage difference between the distributions of two component groups of population...” (Philip Ogden) Johnston, R. J. & al., 2004, pp. 379-380. 3 A mutató számítására szolgáló képlet a következő: ahol az általam vett értelemben; ai= az i-edik község „a" nemzetiségű lakosságának százalékos aránya a járás összes (k) községének „a” nemzetiségű lakosságából bi= az ki-edik község „b" nemzetiségű lakosságának százalékos aránya a járás összes (k) községének „b" nemzetiségű lakosságából. Ot H<100; lai=100 & íbl=100, (Vö. Nemes Nagy, 1998, 52. p. skk.) 4 Nemes Nagy, 1984, 70. p. 5 Bene L.-Tekse K., 1966, 29. p. skk. 6 Nemes Nagy: i. m. 71. p. 7 Vö. Johnston & al., 2004, pp. 731. - Segregation. Továbbá: A mutató értékeinek számítása révén kirajzolódó tendenciák megerősíthetik, hogy a térszerkezet alakulása fő vonásaiban a „tömbösödés”, vagy a fokozatos elkeveredés felé mozdult el. Ha ugyanis a szórvány-helyzetű közösségek aránya növekszik, akkor joggal feltételezhetjük az asszimilációs folyamatok erőteljes kibontakozását. A tömbszerű elkülönülés jellegének erősödése viszont a változások hátterében az esetleges korábbi szórványok asszimilációjára utaló jeleket is sejtet. Nyilvánvaló azonban, hogy bár a folyamat következményeit jól olvashatóan megjeleníti, egyértelmű jelzést magáról az asszimilációról ez a mutató nem adhat.
