Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
168______Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje lyett a központi elöntések lassúságának és kiszámíthatatlanságának megmaradását jelenti. Az eurorégió jövőjében bízók abban reménykednek, hogy egyszer visszatér, felújul az 1995-ig tapasztalt lendület. Szlovákia két városa, Eperjes és Kassa vesz részt a Kárpátok Eurorégió tevékenységében, de valóságos események csak a Kárpát Alapítvány (székhelye Kassa volt kezdetben éveken át, majd 2005-től Eger) nevéhez fűződnek. Ez a szervezet a Kárpátok Eurorégió kezdeti bőkezű támogatójának, a New York-i székhelyű Kelet-Nyugati Tanulmányok Intézetének (IEW) az elhatározásából jött létre, amikor az illető szervezet alapítványi pénze elveszett az ukrajnai bankcsőd nyomán. Mivel területi értelemben és a tevékenység célját illetően is azonos a két szervezet küldetése, együttműködési szerződést is kötöttek egymással (Süli-Zakar 2002). 5. Fejlesztési csomópontok a határ mentén A fejlesztésben elért sikerekhez több feltételnek kell teljesülnie. Ha a különböző eredetű és természetű feltételek bizonyos számban és minőségben összeadódnak, öszszefonódnak, akkor csomósodásuk kiemelkedő teljesítményekhez vezethet. A határ mentén találunk arra példákat, hogy különféle adottságok együttese lehetőséget ad olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek kiragadják az illető kezdeményező települést, tájat a hátrányos helyzetből. 5.1. Az Ipoly-völgye Társadalmi szempontból a vizsgált határszakaszon, az Ipoly és a Tisza között rendkívül hasonló problémahalmazzal találjuk magunkat szembe. Jellemző a teljes határszakaszra, hogy hajdani évezredes megyéket vágtak félbe a határmegvonással. Ilyen félbe vágott megye Nógrád, Abaúj-Torna és Zemplén. A többi szétszakított megyének kisebb darabja maradt ezen az oldalon (Hont, Gömör). Itt nem csak közigazgatási károkozásról van szó, hanem arról, hogy a megyék földarabolásán túl gazdasági-közlekedési-megélhetési útvonalak, élethelyzetek szakadtak szét. Ezek a károk azonban mindig besöpörhetők voltak a határváltoztatás eredendő ellenzésébe, azaz mélyen politikai természetük miatt nem kaphattak hangot, az itt fölgyülemlett problémák mentén nem lehetett megoldást találni. Megoldást a változó európai szemlélet hozott, elsősorban a környezetvédelem fontosságának elismerésével. Földrajzi szempontból az Ipoly völgye az a kistáj, amely a vizsgált határszakaszon a leginkább megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek szerint különféle feltételek együttes jelenléte kiváltja a közfigyelmet. Ilyen maga az Ipoly-völgy mint kistáj, amely természeti szempontból rendkívül érzékeny egységet képez. Ezt a természeti egységet viszont egységesen is kellene kezelni, amire a több évtizedes határhelyzet nem adott lehetőséget. Mivel olyan társadalmi berendezkedésű államok osztoztak mindkét partjából, amely államok számára a természet mint érték alig jelentett valamit, számukra logikusan következett, hogy az Ipoly-táj hasznosítására kötöttek egymással szerződést. A ténylegesen meglévő árvízi fenyegetettséget a szlovákiai oldalon összekapcsolták a környék mezőgazdasági hasznosításával, majd a tervezett bős-nagymarosi beruházással. Mindezek együttesen eredményezték, hogy a gazdasági szempontú hasznosítás kapott olyan elsőbbséget, ami mögött eltörpült a természetvédelem.
