Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
154______Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje Ipoly Unió (Vác-Balassagyarmat) Az Ipoly Unió létrejötte az ipolysági baráti kör megbeszéléseiből nőtt ki. Egyszerre jegyezték be a két szervezetet Szlovákiában, illetve Magyarországon 1993-ban. A közös tevékenység pedig összeforrott az Ipoly-táj Fejlesztési Alapítvány szabadegyetemével, mert mindkét egyesület tagjai és főleg vezetői, ezeken a szabadegyetemi kurzusokon keresték a megoldást az Ipoly-völgy gondjaira. A balassagyarmati Ipoly Unió azonban vezetője révén szorosan kapcsolódott az országos hírű Göncöl Alapítványhoz. Az alapítványt 1989-ben hozták létre Vácott, múltja az 1970-es évek elejéig nyúlik vissza. Ekkor alakult meg az első göncölös csillagászati szakkör. Az alapítvány az elmúlt években jelentős szerepet töltött be a környezet- és természetvédelmi jogszabályok megalkotásában, a „zöld" civil szervezetek támogatási rendszereinek létrejöttében, a Duna-mozgalomban, a környezeti állapotfelmérések végzésében, területek védetté nyilvánításában, így a Duna-lpoly Nemzeti Park létrejöttében, területi tervezésben. Számos elismerésben részesültek, amelyek közül kiemelkedik az 1994-ben megítélt Pro Natura díj. A szervezet alapító tagja az Ökoszolgálatnak, a Zöld Pók Alapítványnak, a Környezetvédelmi Oktatóközpontok Szövetségének, tagja a Természetvédelmi Világszövetségnek (IUCN), továbbá megfigyelő a helsinki Polgárok Szövetségében (hCa) és az Európai Klímahálózatban (ECN). Az alapítvány központja a Göncöl Ház, ahol a szervezet munkacsoportjai székelnek.19 Az Alapítvány feladata, hogy hatékonyan támogassa az 1993-ban létrehozott Göncöl Szövetséget és annak tagszervezeteit irodai infrastruktúra biztosításával, gazdasági és pénzügyi szolgáltatásokkal, jogsegély szolgálattal stb. Jelenleg 12 önálló jogi személyiséggel rendelkező tagszervezete van. Az alapítvány képviselői közhasznú tevékenységet ellátva szerepet vállaltak a környezet- és természetvédelmi mozgalmak érdekérvényesítő feladatainak ellátásában is. így az alapítvány képviselői több döntéshozó és tanácsadó bizottság (Országos Környezetvédelmi Tanács, KAC-bizottságok stb.) munkájában vesznek részt szavazati joggal, sőt a Göncöl Alapítvány vezetője lett az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) elnöke 2004-től. Az OKT a kormány tanácsadó szerve. Joga és kötelessége, hogy a tervezett kormányzati, ágazati, testületi szabályozókat és/vagy fejlesztési programokat véleményezze. A tanács tagjai az államigazgatás, a tudomány, a gazdasági élet, valamint a civil mozgalmak képviselői. A tanács a környezetpolitika és jogalko19 A Közhasznú Szolgáltatások Munkacsoport feladata az alapítvány ingatlanjainak, így mindenekelőtt a Göncöl Ház, valamint három budapesti ingatlan (a Süni és a Vadon szerkesztőség, a Térségi Kutatások Intézetének munkaállomása és a margitszigeti Víztorony) működtetése. A Közművelődési Munkacsoport oktatóközpontokat, erdei iskolákat működését segíti, szakkönyvtárat, geológiai kiállítást tart fenn a Göncöl Házban stb. A Térségi Kutatások Intézetének fontosabb munkái: a Duna-lpoly Nemzeti Park létrehozását megalapozó kutatások, a környezetvédelmi törvényt előkészítő érdekegyeztető bizottságban való részvétel, a Duna-Dráva Cementművek (DDC) veszélyeshulladék-égetésének, a váci Duna-part beépítésének és az Észak-Pest megyei hulladéklerakó létesítésének az ügye. A kiadó és szerkesztőség munkáját a két természetismereti lap, a gyerekeknek szóló Süni magazin, valamint az ifjúsági és felnőtt korosztály számára készülő Vadon magazin szerkesztése, kiadása alkotja, a Fővárosi Állat- és Növénykerttel közösen. Az Alapítvány 1984-óta üzemelteti a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Margitszigeti Víztornyot. Kortárs képzőművészeket támogató galériát és kilátótornyot létesítettek benne.
