Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 155 tás sajátos szereplője, amely egyszerre biztosítja a társadalmi részvételt, a döntések tudományos megalapozottságát és a gazdasági és társadalmi érdekek egyeztetését. A Göncöl Alapítvány és Szövetség elnöke 1993 és 2002 között volt az Ipoly Unió elnöke. Jelenléte a szabadegyetemen meghatározó jelentőségű volt a szervezet tevékenységét illetően. Elsősorban az ő javaslatára kezdtek foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a két unió, illetve a szabadegyetem tagjai szerint melyik az a terület, amelyen belül körülhatárolható az Ipoly-völgye? Ez volt az a sarkalatos kérdés, amely meghatározta évekre a tevékenységüket. Térképeket rajzoltak, teszteket töltöttek ki, szakdolgozatokat készítettek, felméréseket végeztek, terepre jártak. Ebből a munkából alakult ki az eurorégió ötlete. Ezzel járták a vidék polgármestereit, hogy népszerűsítsék az elképzelést. Az Ipoly Unió első fontos korszaka az Ipoly Eurorégió 1999-es megalakulásával tulajdonképpen lezárult, ezt követően tevékenysége a szakmai munkákra koncentrálódott. 2002-ben elnökváltás következett be, ami ezen az irányultságon nem változtatott. Az új elnök nyugdíjba vonulása előtt hat éven át Budapesten dolgozott az állami gazdaságok központjában, a gyümölcstermesztési szakbizottság titkáraként. Ebben a minőségében sokat járt külföldre, ami a magyarországi tapasztalatait nemzetközi ismeretekkel gyarapította. 1994-től kuratóriumi elnöke volt a Nógrád megyei közgyűlés környezetvédelmi alapítványának annak megszűnéséig, 1998-ig. 1996-ban csatlakozott az Ipoly Unióhoz, végigélte a szabadegyetemek vitáit. Emellett előadóként folyamatosan résztvett a balassagyarmati Egészségvédők Egyesületének munkájában. Az Ipoly Unió elnökeként törekszik megtartani az égerszögi oktató központot. Elérte, hogy a város évi 10 Ft-os bérleti díjért egy felújított irodát adjon az egyesületnek. Ebben az irodában működik a környezeti tanácsadó iroda, a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának tagja (KÖTHÁLÓ). Ha vitatható eset jut a tudomásukra, akkor először a hivatali, önkormányzati utakat bejárva tájékozódnak. Ebben segítséget jelent, hogy az egyesület titkára a városi környezetvédelmi bizottság tagja. Ha környezetvédelmi ügyben kell tárgyalni az önkormányzattal, akkor az elnök megy intézkedni, de a híreket, dokumentumokat a titkár gyűjti össze. Amennyiben nem sikerül eredményt elérniök, akkor segít a sajtónyilvánosság, a társadalmi vitákon való részvétel. Most nem a Göncöl Alapítvánnyal és a Szövetséggel, hanem az ÖKOTÁRS Alapítvánnyal alakítottak ki szorosabb kapcsolatot. Szent István király Alapítvány az Ipoly mente Kultúrkörért A Szent István király Alapítvány elnevezésű szervezet adta az eurorégiós törekvések negyedik fontos személyiségét. Vezetője népművelőként, kulturális szakemberként és alkotó költőként szervezi azokat a kulturális eseményeket, amelyek céljaik társadalmasítását szolgálják. 1993-ban jött létre az alapítvány, amikor Nagybörzsönyben a falu négy templomának megmentésére kezdték szervezni az erőket. Műemlékvédők segítségével tartottak konzíliumokat, amely szervezeti megoldás illeszkedik a Kulturális Örökség Napja országos rendezvénysorozatába. A műemlékes szakemberekkel való kapcsolat tovább erősödött, amikor létrejött az ArtTéka - Művészetek Határok Nélkül Egyesület a Nógrád megyei Terényben. Építészek, művészek alapították. Létrehoztak a faluban egy Istálló Galériát, egy kultúrházként működő juhhodályt, ahol évek óta kiállításokat és színházi előadásokat tartanak.
